Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)
II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 3., Növénytermelési intézetek
említett fajták hamarosan elterjedtek a köztermesztésben, sőt mások is kedvet kaptak burgonyanemesítéshez. A 20. század első évtizedében az állomás közreműködésével Oberle Frigyes Margonyán (Sáros m.) ért el jó eredményeket. 298 Az állomás nemesítéssel kapcsolatos első önálló kezdeményezésre 1892-ben került sor, amikor a nagymértékű és nagy költségeket felemésztő répavetőmagimport ellensúlyozására - az FM támogatását élvezve - hazai fajták termesztésére kezdett erőteljes kampányba. Az alapos szakmai előkészítés érdekében Károly Rezső óvári tanársegédet Németországba küldték a kérdés tanulmányozására. Hazatérve azután az ő irányítása mellett kezdődtek a cukorrépanemesítési kísérletek, melyekhez társként először Vásárhelyi József lökösházi birtokos kapcsolódott. 29 Közös erőfeszítésüket 1897-ben siker koronázta, hiszen a külföldi fajtákkal történő összehasonlítási kísérleteknél a Vásárhelyi-féle répa termésmennyisége és cukortartalma is magasabbnak bizonyult. 300 A sikernek köszönhetően kiváló szakemberek egész sora kapcsolódott be a répanemesítési munkába. Váradi Szabó János, a csorvási Wenckheim birtok vezetője, aki korábban sikeres kukoricanemesítési tevékenységet folytatott, most cukorrépanemesítésbe kezdett, és hasonlóan jó eredményeket ért el. 301 Amezőhegyesi állami ménesbirtokon szintén eredményes répanemesítést folytattak. Az állomás részéről Rázsó Imre felügyelte a munkálatokat, aki korábban Németországban szerzett ilyen irányú 302 tapasztalatokat. Az állomás a nemesítés iránt megnyilvánuló nagy érdeklődést kihasználva szervezte a külföldi és hazai fajták összehasonlító kísérleteit. 303 Rovara Frigyes, gróf Esterházyak galántai és fraknói uradalmának jeles jószágigazgatója, az irányítása alatt álló birtokon 1900-ban cukoiréparnagtenyésztést végzett,^és pedig a magyaróvári kísérleti állomás utasítása szerint és ellenőrzése mellett." Cserháti az 1905-ben megjelent, szemléletében is úttörő jelentőségű munkának számító „Altalános és különleges növénytermesztés" címet viselő tankönyvében a kísérletekben való közreműködésre is gyűjtött önkéntes vállalkozókat: „... aki cukorrépa-magtermesztéssel akar foglalkozni, forduljon a Növénytermelési Állomáshoz Magyaróváron, ahol nemcsak a szükséges tájékoztatást adják meg^ hanem a helyszínen a kiválogatásba és polározásba is begyakorolják az. illetőt." Baross Iiszló, a bánkuti állami birtok jószágigazgatója is Cserháti „buzdítására" a Növénytennelési Állomás támogatásával kezdte meg 1900-ban nemesítési kísérleteit, 306 amelyek fényes sikerrel végződtek. Az általa kitenyésztett bánkuti fajtákkal 1906 és 1910 közöttazállomásuányításávalmárösszehasonhtó termelési kísérleteket végeztek. 307 Ugyancsak kiváló eredményeket ért el a cukor- és takarmányrépa nemesítésében gróf Teleki Arvéd drassói földbirtokos is. 308 A hazai növény neme sites másik igen sikeres területének a búzával történt kísérletek bizonyultak Mint már utaltunk rá, az abszolutizmus éveiben egyéni kezdeményezéseknek köszönhetően a magyar tenyésztők nemesítettek már néhány
