Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 3., Növénytermelési intézetek

üzemeken keresztül a növénytermesztés egészére. Jóllehet a Cserháti által optimálisnak tartott 20-25 állandó kísérleti telepnek csak közel a fele állt rendelkezésre,

287 az állomás a termelök bevonásával végrehajtott kísérletekkel felvilágosító munkával igyekezett fokozni eredményességét. Volt olyan esztendő, amikor egyszerre közel kétezer gazdasággal állt kapcsolatban.

288 Számításaink szerint az állomás a vizsgált korszakban több mint tízezer mezőgazdasági üzemmel került munkakapcsolatba, és rajtuk keresztül közvetve ennek többszörösére fejtette ki jótékony hatását. A hazai növénytermesztés fejlesztése érdekében nagy szerepet vállaló Növénytermelési Kísérleti Állomás munkájának értékelése során többször is utaltunk tevékenységének fontos részét alkotó nemesítés kérdésére, amelyre a későbbiek során még részletesen kitérünk. A belterjes növénytermesztés megvalósításáig vezető úton a leküzdésre váró akadályok közül kétségkívül a nemesítés bizonyult a legösszetettebbnek. Növénytermesztésünk egyik legnagyobb problémáját az jelentette, hogy a hazai fajták nagy többsége a gondosabb művelést, a bőségesebb trágyaadagokat nem honorálta kellő mértékű termésnövekedéssel. Az itthon termesztettek alacsony hozama, esetenként rosszabb minősége csökkentette a termelés gazdaságosságát és piaci versenyképességét. A külföldről behozott és ott bevált fajták többsége viszont a hazai klimatikus- és talajviszonyok közepette alacsonyabb termést hozott, a betegségekkel szemben gyenge ellenállóképességet mutatott. A negatív példákból okulva a múlt század 50-60-as éveitől mind nyilvánvalóbb lett, hogy ősi növényfajtáink többsége alkalmatlan az intenzív termesztésre, a belefektetett többletmunkát és tápanyagot nem képes kellő mértékben hasznosítani 289 A külföldi növényfajták honosítása mellett tehát egyetlen kiút mutatkozott: a hazai viszonyoknak megfelelő fajták nemesítése. Más vélemények szerint a hazai nemesítés legfőbb indítéka nem a tőkés fejlődés megkövetelte racionálisabb termelésben és egyszersmind versenyképesebb fajták előállításában állott, hanem az okok inkább a század közepén gyakran előforduló természeti katasztrófákban (1862/63. évi aszály, 1873. évi gabonarozsda járvány) keresendők. E vélemények szerint az intenzív termesztés igényeinek is megfelelő alanyok iránti igény a 80-as évektől növekedett meg számottevő mértékben. Az intézményesített növénytermelési kutatás megszervezése előtt - azaz a Növénytermelési Kísérleti Állomás felállítását megelőzően - a nemesítésben egyes jó gyakorlati érzékkel megáldott szakemberek jeleskedtek, azonban munkájuk összehangolására senki sem vállalkozott.

291 A gazdasági szükségszerűségtől kényszerítve a 70-es években a búza, a 80-as években a kukorica, a 90-es években a cukor- és takarmányrépa, a 20. század első évtizedében ismételten a búza nemesítése állott az érdeklődés homlokterébe.

292 A magyarországi növénynemesítés szakmai alapjainak lerakásában elévülhetetlen