Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 3., Növénytermelési intézetek

A kísérletekhez szükséges vetőmagról és trágyáról az állomás gondoskodott, Az állomás és a telepek tulajdonosai között aláírt szerződés tartalma szerint az utóbbiak kötelezték magukat a terület legalább hat évre történő bérbeadására, továbbá vállalták a kísérletek teljesen az állomás utasításainak megfelelő végrehajtását, s ennek eredményéről az erre a célra rendszeresített nyomtatványokon számoltak be.

230 Az állomás kísérleteinek végrehajtásakor számíthatott még az úgynevezett szerződéses kísérleti gazdaságokra, melyeket az ország különböző vidékein fekvő birtokokon alakítottak ki. Ezeket az egyenként 6-20 holdas parcellákat az állomás anyagi ellenszolgáltatás nélkül használhatta, a tulajdonosok cserében a kipróbálandó vetőmagot és műüágyát kapták, és természetesen vállalták a kísérleü előüások szigorú betartását.

231 1908-ban például a következő tulajdonosokkal, illetve bérlőkkel volt érvényes szerződés: báró Wodiáner Róbert, gróf Zichy Ferenc, gróf Zselénszky Róbert, gróf Wenckheim család, Czobor Béla, Gróf Nemes gyócsi uradalma, a zalaszentgróti Károlyi birtok, a zirci apátság előszállási uradalma, dr. Pátkai Dániel bérgazdasága, herceg Hohenlohe fúlesi bérgazdasága, báró Berg Gusztáv Kapuvári béruradalma.

232 Cserháti írása alapján arra következtethetünk, hogy e szerződések az esetek döntő többségében hosszú távra köttettek: „Felkértem/..../ 1899-ben báró Berg Gusztáv urat, a kapuvári uradalom bérlőjét, szíveskedjék növénytermelési kísérleü állomásnak 6 kh nagyságú területet több évre átengedni, amit ő készséggel megtett."

233 Az állomás gyakorlati tevékenységének számszerűen is kimutatható legnagyobb részét az intézet közvetlen uányítása mellett - korabeli szóhasználattal élve - a gazdák, pontosabban az eltérő nagyságú birtokkal rendelkező termelők közreműködésével végezték. Velük előzetesen semmiféle rövid vagy hosszú távú egyezség, szerződés megkötésére nem került sor, az együttműködés teljesen önkéntes alapon történt. Altalános tapasztalat szerint „ a gazdák többsége igenis lelküsmeretesen végzi önként vállalt kísérleti munkáját, a megbízhatatlanokat pedig kizárják a további együttműködésből''

234 A következőkben tegyük vizsgálatunk tárgyává hogyan funkcionált a nyugat-európai modelltől eltérő növénytermelési kutatási-kísérleti rendszer és milyen eredményekkel gyarapította növénytermesztésünket. A korabeli kísérletek módszertani logikája szerint a munka első lépcsőjét a laboratóriumi, tenyészedényekben lefolytatott megfigyelések kutatások jelentették. Ezt követően az állomás kísérleti parcelláján folytatódtak a munkálatok, és az itt leszűrt következtetések birtokában határozták el az egyenként 800-1600 -Öles bérelt és szerződéses parcellákon a „nagybani" szántóföldi kísérleteket. Miután ezek kedvező eredménnyel végződtek, csak ekkor került sor a gazdákkal végzett összehasonlító kísérletek megtételére.

235 Ezek során általában „csak annak megállapítása volt a kísérlet célja, hogy az egyik, másik növényféleség többet érő-e a különböző gazdaságokban termesztettnél, vagy hogy egyik, másik trágyaféle alkalmazásánál fokozható-e a gazdaság jövedelme".

236 Mivel a kísérletek az ország különböző, eltérő adottságú területein zajlottak, így lehetőség nyílott még annak