Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 3., Növénytermelési intézetek

Rátérve az állomás gyakorlati, a közvetlen termelés érdekében tett erőfeszítéseire, már elöljáróban meg kell állapítani, hogy tevékenységének nagyobb hányadát ez tette ki. Ennek témáját a legtöbb esetben maga az állomás határozta meg, esetenként azonban mások is befolyásolhatták a vizsgálat tárgyát. A gyakorlati tevékenység két nagy teriiletet ölelt fel, ezt termelési és trágyázási kísérletekre lehet felosztani. A termelési kísérletek címszó alatt honosítási, fajtaösszehasonlító és művelési kísérleteket végeztek. A korabeli statisztikák nem tettek különbséget és ide sorolták a nemesítési kísérleteket is, amelyeknek a hazai növénytermesztési fejlődésére gyakorolt hatását agrártörténetírásunk alapkutatások hiányában - ezidáig még nem értékelte kellőképpen. A tömeges méretű nemesítés módszertanának kidolgozásában és elterjesztésében az állomás úttörő szerepet játszott. Ilyen irányú tevékenységről azonban mégsem itt teszünk említést, erre rnajd kizárólag e célra létrehozott Országos Növénynemesítő Intézet történetének tárgyalásakor térünk ki részletesen. A termelési kísérletek hosszú Listáját áttekintve megállapíthatjuk, hogy azok az összes ismert kultúrnövényre kiterjedtek, de korántsem mindegyiket érintették azonos mértékben.

206 A lista élén - a közhiedelemmel ellentétben - nem a búzafélék álltak. A hazai termesztők megítélése szerint ezzel a növénnyel, és különösen a külföldi fajtákkal, nem volt érdemes termelési kísérleteket folytatni, mivel nálunk ezek nem adnak magasabb átlagot, mint a magyar fajták.

207 A búzával folytatott kísérletek száma majd a századforduló után nőtt meg ugrásszerűen, ami összefüggésben állott a hazai búza sikértartalmával kapcsolatos minőségi kifogásokkal, s melynek vizsgálatába a vegykísérleti állomások is bekapcsolódtak. Erre külön céltámogatásként például 191 l-ben 60 000,1914-15-ben 50 000 korona állt az állomás rendelkezésére.

208 A kérdés megoldására irányuló erőfeszítéseket először 1905-ben koronázta siker, amikor az állomás munkatársa, Hankóczy Jenő megszerkesztette a lisztvizsgálatra alkalmas Hankóczy-féle sikérszakító-készüléket, a farinómétert. Ez a tiszt sikértartalmát az abban levő siker erejének és nyújthatóságának kimutatásával mérte. További módosítások után 1912-re készült el a Hankóczy-féle vízfelvevő műszer, amelyik megadta az értéket, hogy egyes lisztfajokhoz mennyi víz szükséges egy bizonyos keménységű tészta elkészítéséhez A készülékek külföldön is ismertté váltat A gabonafélék közül leggyakrabban a hazai és külföldi eredetű árpafajtákkal folytattak kísérleteket. Ezek közül is kiemelkedik a sörgyártásban felhasználható Hanna és a ukarmányként hasznosítható illmiczi fajták magas száma.

210 A legnagyobb tömegben tengerifélékkel folytattak kísérleteket, mivel a múlt század utolsó évtizedétől e növény termelése és nemesítése állt az érdeklődés központjában.

211 A vizsgálatok elsősorban az alcsuthi, Pignoletto, Prairie királynője fajtákat részesítették előnyben. A burgonya és répakísérletek aránya igen magasnak volt mondható, az állomás fennállásának első tíz esztendejében inkább a burgonyával később pedig főleg a cukorrépával kapcsolatos elemzések voltak