Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 2., Vetőmagvizsgáló állomások

Jóllehet ezek az ellenőrző vizsgálatok szinte teljes mértékben lekötötték az állomásokon dolgozók munkaidejét, ennek ellenére bizonyos számú tudományos kísérlet végzésére is maradt energiájuk. Ezek eredményei hamarosan a gyakorlati életben hasznosulva váltak ismerté és terjedtek el, hozzájulva így a hazai növénytermesztés színvonalának emeléséhez. Az eredmények közül mindenképpen említést érdemel a 80-as évek elején Linhart Gyögy irányítása alatt óvárott elkezdődött kísérletsorozat, amely a vetőmagvak fertőzésmentességének biztosítására szolgált. Az így kidolgozott csávázási eljárás elsősorban a gabonafélék vetőmagvainak kórokozóit pusztította és ez a mindenki által könnyen végrehajtható művelet az egész országban elterjedve fokozta e növényfajták terméshozamait

172 A hazai vető magkísérleti állomások történetének áttekintése után megállapíthatjuk, hogy nálunk a nyugat-európai országokétól eltérően kizárólag az állam által fenntartott intézetekben folytattak a termeléshez szorosan kapcsolódó ellenőrző vizsgálatokat, és végeztek tudományos kutatást Az állomások a tevékenységükkel elősegítették a magyar növénytermesztésnek a változó kül- és belföldi piaci feltételekhez való sikeresebb alkalmazkodását. A 19. század 80-as éveitől a vetőmagtermeszlés - forgalmazás területén már csak a garantáltan minőségi fajtákat kínálók számíthattak sikerre, és éppen ennek, a minőségnek az igazolása tartozott az állomások feladatkörébe. E tekintetben rendkívül fontos, hogy a minősítési kritériumok nemcsak egy országon belüL de leheőleg nemzetközi viszonylatban is azonosak legyenek. E felismerés jegyében tartották 1885. október 25-én az osztrák és a magyar vetőmagvizsgáló állomások közös konferenciáját, amelyen megegyezés született a Monarchiában működő állomásokon alkalmazandó azonos vizsgálati 173 szempontokról Ennek értelmében a Monarchia bármely állomásán végzett vizsgálatot hitelesnek tartottak a Lajtán innen és túl is. Ez egyszersmind azzal is járt, hogy a nyugat-magyarországi - keszthelyi, magyaróvári - állomásoknak éles konkurensei lettek az osztrák állomások, ezek közül is legfőképpen a bécsi vetőmagvizsgáló intézet.

1 4 Erre a jelenségre Czakó Kálmán már 1881-ben felhívta a minisztérium figyelmét, 75 de mint a példa is mutatta, a két említett állomás nem bírván a versenyt, bezárta kapuit, Bebizonyosodott, hogy a korszakban vetőmagkísérleú állomás csak a kereskedelmi központokban működhet eredményesen. Az állomásokon végzett munka közvetve az egész országban éreztette hatását, közelebb eső területek kereskedői és rajtuk keresztül termelői élvezhették gyümölcsét, a jobb vetőmagot, a több termést „A termelők (a gazdák) és a magkereskedők bizalma az államilag ellenőrzött és ólomzárolt vetőmag iránt egyre fokozódott és a tőzsdén jelentős árkülönbség alakult ki az ólomzárolt és a csak magkereskedők által szavatolt vetőmag között.'"

176