Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

II. Mezőgazdasági kísérletügy Magyarországon - B., A hazai kísérletügyi állomások története - 1., Vegykísérleti állomások

tudományos kutatást végző - un. mezőgazdasági vegykísérleti állomások működésére terjed ki. A sor elejére az egyik legtekintélyesebb, a hazai tudományos életben fontos szerepet betöltő budapesti székhelyű intézet kívánkozik, amely 1882-ben az Állatorvosi Tanintézet épületében „ Állami m. kir. Vegykísérleü Állomás''' néven kezdte meg tevékenységét. Első vezetője Liebermann Leó és munkatársai ekkor mindössze 3 szobában és egy mosókonyhában, évi 3000 koronának megfelelő támogatásban részesülve láttak munkához, ennek lényege egy későbbiekben megfogalmazott irat szerint az alábbiakból állott: "1/ Am. kir. Eöldmí ve lésügyi Minisztérium/ illetve elődje a Eöldmívelési-, Ipán és Kereskedelemügyi Minisztérium/ részére a ehémiába vágó mindennemű munkát teljesíteni és mint véleményező közeg közreműködni. 2/ Magánosok részére borvizsgálatokat teljesíteni. 3/ Kereskedelmi, pénzügyi és vámpolitikát érintő chémiai szakkérdésekben a kormánynak szakközegképp szerepe L 4/ A kereskedelmi forgalomba előjövő ipari és gazdasági cikkeket a m kir. Földmívelésügyi Minisztérium által megállapított díjért úgy magánosok, mint hatóságok részére megvizsgálni. 5/ A mezőgazdasági és a mezőgazdasági chémiai ipar tekintetében tudományos kísérletekel folytatni."

106 Sokrétű feladat, a mind több és több munka együttesen érlelik a változásokat. Az állomás 1887-től először szervezetileg vált külön az Állatorvosi Tanintézettől, majd három évvel később fizikai értelemben is. Először az FM Országház téri épületébe költözött, majd 1902-ben végleges helyére , a Keleti Károly utcai épülettömbbe. Mindeközben 1892-től neve is megváltozott, mint „ Országosm. kir. Chémiai Intézel és Központi Veg}>kísérleti Állomás" , némileg kibővített feladatkört kapott. „1/ Valamennyi hazai vegykísérleti állomás számára kötelező vizsgálati módszerek kidolgozása; 21 Magyarországon termelt gazdasági növények, takarmány félék, valamint takarmányként értékesíthető gyári hulladékok elemzése; 3/ Must- és borclernzések; 4/ Hazai tőzeg- és szénfélék összetételének vizsgálata; 5/ A talajok mésztartalmának analízise; 6/ Magyarország szőlőművelésre alkalmas területeinek tiloxériamentesség szempontjából történő elemzése; II Műtrágyák hatékonyságának vizsgálata." 1 A kétirányú tudományos és minőségellenőrző - munkát folytató állomás tevékenysége még a tágabb értelemben vett mezőgazdasági és élelmiszeripar körén is messze túlmutatott, nem beszélve az elvégzett vizsgálatok és kutatások magas számáróL Ennek bizonyítékául szolgál, ha összevetjük a budapesti és - később tárgyalásra kerülő - a többi vegykísérleti állomás ugyanazon időszakában végzett munkáját összesítő adatokat tartalmazó I. táblázatunkat. 108 A néhol hiányos adatok tanúsága szerint Budapesten 1889-ben 3180,1890-ben 3693, 1891-ben 4675, 1892-ben 3715 / költözés éve - F.Gy./, 1893-ban 4015, 1894-ben 4567, 1895-ben 3987, 1896-ban 8547, 1897-ben 6325, 1898-ban 7513