Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

I. Az agrártudomány fejlődése és a kísérleti állomások létrejötte - 2., Kísérletügyi állomások külföldön

Az osztrák földművelésügyi minisztérium már korán felismerte az itt végzett munka jelentőségét, ezért szorgalmazta a közponü irányítás alatt álló intézetek számának bővítését. 1873-ban szakmai konferencia keretében egy tervezet kidolgozására kerül sor, amelyben a jövő mezőgazdasági kutatásának főbb irányait határozták meg és javaslatot tettek a létrehozandó állomásokra vonatkozóan is. A tervezet szükségesnek tartotta az oktatás és kutatás szétválasztását, továbbá indítványozta az egyes intézeteken belül a tudományos és ellenőrző munka szakmai és szervezeü elkülönítését.

67 Ausztriában a 90-es évekig az itt elfogadott tervezet szellemében folyt az agrárkutatási és ellenőrzési hálózat fejlesztése. 1890-ben Bécs nemzetközi konferenciának adott otthont, ahol s különböző országokban működő mezőgazdasági kísérletügyi állomások számára egységes vizsgálati módszerek bevezetésre tettek, majd fogadtak el javaslatot.

68 Zárójelben jegyezzük meg, hogy megelőzően 1885-ben a Monarchia Lajtán inneni és túli területéül működő vetőmagvizsgáló állomások vezetői Budapesten egyeztek meg azonos vizsgálati módszereikben és döntöttek azok kötelező érvényű bevezetésről. Ausztriában a mezőgazdasági kutatás közponü irányításának megszervezésére 1897/98-ban kerül sor. Ekkor a földművelésügyi minisztériumon belül éleüe hívták a kísérletügyi bizottságot és elhatározták egy szakmai folyóirat, a „Zeitschrift für das Landwirtschaftlichen Versucliswesen in Österreich" kiadását. A fejlett és jól kiépített hálózattal rendelkező Ausztriában az intézetekalapításukat és működésüket illetően - három kalegónába tartoztak: a) kizárólag állami költségvetésből élő, a földművelésügyi miniszter felügyelete alatt álló (7 állomás); b) területi gazdasági, egyesületek élelmiszeripari érdekeltségű szervezetek esetleg magánszemélyek irányítása mellett működő ( 22 állomás); c) részben vagy egészben mezőgazdasági oktatási intézettel közösen fejű ki tevékenységét ( 17 állomás).

71 A 20. század elejéről származó adatok tehát a Lajtán túli területeken 46 mezőgazdasági intézetet tartottak nyilván, ezek működtetését 1901-ben például 720 000 koronával támogatta az állami költségvetés,

72 és ehhez járult még a különböző gazdasági egyesületek és érdekvédelmi szervezetek tekintélyes mértékű szubvenciója.