Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

I. Az agrártudomány fejlődése és a kísérleti állomások létrejötte - 2., Kísérletügyi állomások külföldön

növénynemesítésrc specializálódott állomást a környék szövetkezetbe - „DéLsvéd Magtenyésztő és Nemesítő Szövetkezet" - tömörült gazdálkodói hívták életre, és 1909-ben már az ország egész területén szétszórt telepeken - közel 7000 ha-on fejtette ki tevékenységét. Az ilyen irányú kutatások,, kézzel fogható" haszna szinte azonnal jelentkezett, ennek köszönhetően élvezték az állam, a gazdaságj egyesületek, továbbá a vetőmagtermelő részvénytársaságok anyagi támogatását. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy kísérleteik eredményei az akkori növénynemesítést alapvetően megváltoztatták. Lényege, hogy a tömegkiválasztás helyett az egyedkiválasztásra és a keresztezésre tértek át, aminek köszönhetően például az új búzafajtáknál 50%-kal nagyobb terméshozamot értek eL 56 Magyarországon is megkülönböztetett figyelemmel kísérték a svéd intézetek tevékenységét, Kund Pál, Jattka Ferenc, Grábner Emil és mások a helyszínen is meggyőződhettek arról, hogy az állomásokon végzett munka eredménye miként hasznosul közvetlenül a termelésben. Grabner Emilre különösen a svalöű intézetben látottak voltak nagy hatással, és tapasztalata szerint az állomás „a svéd mezőgazdaságra átalakító hatással volt."

57 Dániában a svédországinál 10 évvel később, csak 1871-ben Koppenhágában került sor az első állomás felállítására, amelyik magánintézetként a magvizsgálattal összefüggő kérdések tisztázására jött létre, majd 1899-ben került állami tulajdonba.

58 A dán viszonyokra jellemző, hogy az első - főleg magvizsgáló állomások nem állami, hanem elsősorban regionális gazdasági egyesületek és szövetkezetek szervezésében működtek. A központi kormányzat csak 1885-ben határozta el magát saját állomás üzemeltetésére. A Tystofte-ban felépült intézet növénytermesztéssel kapcsolatos kutatásokat folytatott, és a legfontosabb eredmények csakhamar a gyakorlatban is hasznosultak. A magyar gazdasági szakemberek is meglepődve tapasztalták, hogy a nagyon fejlett állattenyésztéssel - és ezen belül Európában vezető helyet elfoglaló tejgazdasággal - bíró országban egészen a századfordulóig nem gondoltak önálló tejkísérleti állomás felállítására. Addig az ilyen irányú kutatásokat felsőoktatási intézményekben végezték.

60 Magas színvonalú kísérletügyi állomáshálózattal rendelkező országok között tartották számon Svájcot is, ahol az. egyes intézetek üzemeltetése, fenntartása szempontjából igen változatos kép alakult ki. Voltak intézetek magánkézben, az egyes kantonok tulajdonában, 1878-tól pedig a szövetségi állam is egyre több létrehozásához és működéséhez, biztosította a szükséges pénzügyi forrásokat. Svájc első állomása - 1865-ben Rütűben működő kantonális mezőgazdasági iskolában megalakuló, kutatatási és ellenőrző feladatokat ellátó - vegykísérleü intézet volt, amely 1897-ben teljes a központi állam felügyelete alá került. Az állomások történetét áttekintve megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdasági tudományok különböző ágainak művelésére szakosodott intézetek - magvizsgáló-, bakteriológiai-, tejgazdasági, gyümölcs- bor és kertészeti-, vegykísérleti stb.