Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

I. Az agrártudomány fejlődése és a kísérleti állomások létrejötte - 2., Kísérletügyi állomások külföldön

Annak ellenére, hogy a világon elsőként a szigetországban került sor eredményesen működő kísérleti állomás felállítására, számuk az általunk vizsgált korszakban alig nőtt. Ennek következtében nem jöhetett létre az intézetek hálózata sem, ahol miként ezt későbbiekben tárgyalásra kerülő országok esetében tapasztalhatjuk - a szoros értelemben vett kutatás mellett a mezőgazdasági termények és termékek hatósági minőségellenőrzését is elvégezték. Végső konklúzióként már elöljáróban megállapíthatjuk, hogy az angol mezőgazdasági kutatás szervezetében és felépítésében lényegesen eltért az európai fejlődésre nagy hatást gyakorló német modelltől. A hazai szakmai folyóiratok és szakemberek már a kezdetektől megkülönböztetett figyelemmel kísérték a németországi kísérleti állomások munkáját és eredményeit. Ez bizonyos értelemben érthető, hiszen a magyar politikai, gazdasági és tudományos élet már évszázadok óta ezernyi szállal kötődött a német nyelvterülethez, és - mint ezt látni fogjuk - nem volt ez másként a mezőgazdasági kísérletügy esetében sem. Németország a tudomány és gyakorlat e területén elért eredményeivel döntő befolyást gyakorolt Európa, sőt az USA mezőgazdasági tudományos kutatására. Ezek az országok a német kutatás elméleti és módszertani modelljéből a legfontosabb elemeket átvéve teremtették meg, építették ki az állomások hálózatát. Magyarországon a korabeli gazdasági folyóiratok hírt adtak a német kísérleü állomások szervezéséről és az első eredményekről Az egykorú források beszámolója szerint német földön a Lipcse melletti Möckernben 1851-ben elsőként szerveződő kísérleti állomás létrehozásában egy bizonyos Heinrich Wilhelm C nisi us mellett a regionális mezőgazdasági társaság is meghatározó szerepet játszott. Ennek élére, a kor nagy hírű és külföldön is ismert szaktekintélye, Emil Wolf került.

37 Az 1850-es évek után dinamikus fejlődésnek indult az állomások szervezése, főként a már meglevő mezőgazdasági szakoktatási intézetek szellemi és anyagi erőforrásaira építve és kezdetben azokkal szoros szervezeti kapcsolatban. Liebig professzor már a német mező- és erdőgazdászok 1853. évi nürnbergi vándorgyűlésén követelte a kísérletügyi állomások egész hálózatának a kiépítéséi. 8 Az első intézetek jellegüket tekintve agrokémiai - a korabeli szóhasználat szerint - vegykísérleti állomások voltak, amelyek a tudományos kutatások mellett mezőgazdasági termékek és a mezőgazdaságban felhasználható árucikkek, elsősorban műtrágyák és a kereskedelmi forgalomba került takarmányfélék minőségi vizsgálatát is elvégezték. A 60-as évek végétől kezdve azonban a vegykísérleti állomások mellett egyre több, egy-egy szűkebb lerület speciális kérdéseinek megoldására szakosodott intézet (magvizsgálat, növénytermesztés, állattenyésztés, gépészet stb.) nyitotta meg kapuit. Figyelemreméltó, hogy német földön már az egységes német állam megalakulása