Fehér György: A mezőgazdaságügyi kísérletügyi állomások szerepe a dualizmuskori agrárfejlődésben (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 9. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1994)

I. Az agrártudomány fejlődése és a kísérleti állomások létrejötte - 2., Kísérletügyi állomások külföldön

birtokán saját tőkeerejére támaszkodva alapította az állomást. Az előzmények korábbra vezetnek vissza, hiszen a Lawes már 1834-től rendszeresen folytatott növénytáplálkozási és szuperfoszfáttal összehasonlító műtrágyázási kísérleteket. Lawes Liebig kísérleteire építve 1842-ben szabadalmat kapott szuperfoszfát mesterséges előállítására és a következő évben Deptford Creekben és Londonban kezdetét vette ennek nagyüzemi gyártása.

22 Lawesnek megfelelő tőke állt rendelkezésére és a szuperfoszfát műtrágya alkalmazásának kedvező tapasztalatai még további kísérletezésre, illetve a kísérletek kiszélesítésére ösztönözték . Lawes az állomás alapításának évében, 1843-ban Rothamstedbe hívta John Henry Gilbert-et (1817-1901), és a neves kémikussal életük végéig szoros munkakapcsolatban maradtak. A rothanistedi állomáson folyó munkálatokat két csoportra - laboratóriumi és szántóföldi - osztották. A kísérletek tárgyául kezdetben a búza és a tarlórépa szolgált, majd ezek 1852-től árpára, gumós növényekre és lóherére is kiterjedtek. 1856 után már rét- és legelő-vizsgálatok is beépültek a kutatási programba. Az állomáson előnyben részesítették a hosszú távú kísérleteket és megfigyeléseket, ennek során a már említetteken túl az egyes növények vízszükségletére, és a szennyvíznek öntözés útján, trágyaként történő hasznosítására nézve végeztek kísérleteket. A növénytermelésre vonatkozó vizsgálatok mellett nem hanyagolták el az állattenyésztési kutatásokat sem, itt elsősorban az állatok táplálkozása és a trágyák összetételével kapcsolatosan folytattak - a gazdálkodók segítségét is igénybe véve - kísérleteket.

24 Magyarországon a legkiválóbb gyakorlaú gazdák és elméleú szakemberek kisérték élénk figyelemmel az angliai állomás tudományos munkáját. A szélesebb szakmai közvélemény elsősorban a gazdasági sajtóból értesülhetett az eredményekről, és a legnagyobb figyelmet a különböző növényekkel végzett összehasonlító trágyázási kísérletek váltották ki. A cikkek szerzői felhívták a figyelmet arra, hogy a kísérletek során voltak olyan parcellák, ahol 37 éven át kizárólag műtrágyával történt a tápanyag-visszapótlás, ennek ellenére évről-évre növekvő terméseredmények születtek. Az ilyen és ehhez hasonló híradások érthetően nagy Ügyeimet keltettek és ráirányították a közvélemény ügyelmét a tudományos kutatásokra, a mezőgazdasági kísérleü állomások tevékenységének fontosságára. Témánk szempontjából tehát egyáltalán nem haszontalan, ha a rothanistedi állomás működéséről és történetéről néhány adattal szolgálunk. A különböző kísérleteket és megfigyeléseket Lawes és Gilbert irányítása mellett változó létszámú szak- és kisegítő személyzet végezte, két-három kémikust és ugyanennyi asszisztenst azonban mindig foglalkoztattak a laboratóriumokban és a kísérleü parcellákon.

26 Rothamsted egy jól szervezett kutatóhely volt, ahol az évek múlásával már nemcsak Lawes anyagi áldozatvállalása jelentett egyedüli működési garanciát. 1889-ben 100.000 font alaptőkével létrehozták a „Lawes Agncultural Trust" nevű alapítványt, amelyik 100 évre bérbe vette az állomás laboratónuinait és kísérleü parcelláit. Lawes és Gilbert 1900-ban, illetve 1901-ben bekövetkezett