Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

IV. A Litkei „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

Hízómarhák átlagos napi súlygyarapodása 72 dkg Keményítőérték értékesülés a marhahizlalásban 16,4 % 1 kocára jutó élőszaporulat 11,7 db Hízósertések értékesítési átlagsúlya 111 kg Hízósertések átlagos napi súlygyarapodása 44 dkg 1 kg hízósertés súlygyarapodásához felhasznált abrak 5,1 kg 100 db anyajuhra jutó élőszaporulat 93 db 1 db anyajuhra jutó gyapjú (növendék is) 4,3 kg A számosállat létszám összetételének alakulását a következő táblázat tartalmazza. 19. táblázat. A számosállat létszám összetétele 1960 1962 1966 Megnevezés sz.á. % sz.á. % sz .á. % Szarvasmarha 112 60 93 59 145 68 Sertés 4 2 11 7 19 8 Juh 8 4 13 8 26 12 Ló 64 34 40 26 24 12 Összesen: 188 100 157 100 214 100 Mint már korábban említettük, a termelőszövetkezet állatsűrűsége még nem kielégítő. A 100 kh mezőgazdasági területre jutó közös számosállat 1960-ban 13,4 db 1962-ben 12,2 db 1966-ban 15,5 db A közös számosállatra jutó főtakarmánytermő terület (szántóföldi takarmány + rét + legelő) 1962-ben 5,9 kh 1966-ban 4,2 kh volt. A mutatószámok javulást mutatnak, de az 1 számosállatra jutó főtakarmánytermő terület nagysága a takarmánytermő terület gyenge állateltartó képességéről, a takarmánytermelés alacsony szintjéről tanúskodik. Az állattenyésztés nagyüzemi színvonalának megvalósítása, a korszerű takarmánygazdálkodás megoldása a következő fejlődési szakasz feladatává vált. 3. A gazdálkodás eredményei és a tagság jövedelme A már említett külső és belső tényezők együttes hatására a termelőszövetkezet gazdálkodási eredménye ebben az időszakban a következőképpen alakult. (20. táblázat.)