Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

III. Az Abonyi „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

ebből: koca ló szarvasmarha ebből: tehén sertés 829 db 353 db 1791 db 294 db 51 db 664 sz.á. 204 sz.á. 41 sz.á. Összesen: 909 sz.á. Az év végi számosállat létszám 909 db, 100-zal több, mint a „Kossuth" legnagyobb (1968. évi) állománya volt. A 100 kh közös területre jutó számosállat 13,5 db és ez 0,9-cel több, mint a „Kossuth"-ban 1969-ben volt. Az állomány az év során 20 db számosállattal gyarapodott. A nagyobb ütemű állományfejlesztést akadályozta a volt „Lenin" termelőszövetkezet szarvasmarhaállományának negativizálása, de közrejátszottak a kényszerű eladások is, amelyek a növénytermesztési ágazatok mintegy 11 millió Ft-os bevételkieséseit voltak hivatottak — legalább részben — pótolni. A szarvasmarhatenyésztésen belül a tejtermelés javult. Az évi átlagos tehénlétszám alapján 2 907 litert tett ki az előző évi 2 510 literrel szemben. Nem mutat azonban javulást a hizlalás eredményessége (20,2%-os k.é. értékesülés, napi 95 dkg-os súlygyarapodás) és a szaporulat sem. Az itatásos borjúnevelőben a 10% körüli elhullás igen nagy. A termelési célkitűzések között a számbeli gyarapítás (férőhelyek feltöltése) és a fajlagos hozamok javítása szerepel. A hízóalapanyagot saját szaporulatból kívánják a jövőben biztosítani. A tenyésztési- tartási viszonyok javítása végett középtávú tervükben (IV. ötéves terv) szerepelt még egy szakosított szarvasmarhatenyésztő telep építése is, de a nagy költségekre tekintettel a tervet egyelőre elejtették. A sertéstenyésztésben sem következett be pozitív irányú változás. Az egy kocára jutó 14,5-es szaporulat, az 1 kg súlygyarapodáshoz felhasznált 5,7 kg abrak, a napi 37 dkg-os súlygyarapodás Összességében rosszabb eredmény, mint az előző években elért színvonal. Legközelebbi célkitűzés a kocaállomány növelése (350 db-ra) és 2,2-es kocaforgóval az 1 kocára jutó szaporulat 18 db-ra emelése. Gyökeres változást a sertéstenyésztésben és tartásban csak a közös vállalkozásként létrehozandó szakosított teleptől várhatunk. Válaszút előtt áll a zöldségtermesztés és a szőlészet. Amint már említettük, jövedelmezőség tekintetében a jelenlegi körülmények között egyik ágazat sem versenyképes. A zöldségtermesztés 1 főre jutó 33-34 ezer Ft körüli termelési értéke ugyanis kevés, de a szőlő- és gyümölcstermesztés 1 millió Ft körüli termelési értéke sem kielégítő, és olyan rossztermésű évben, mint az 1970. évi volt, a 0,5 millió Ft körüli bevétel az ágazat költségeit sem fedezi. A következő 1—2 év eredményeitől teszik függővé a zöldségtermesztés sorsát, a szőlőtermesztésben viszont 240 cm-es sortávolság kialakításával korszerű művelési módot akarnak meghonosítani, a fennmaradó kézimunkaigény erejéig pedig a nyugdíjas tagoknak kívánnak munkaalkalmat biztosítani.