Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

I. A Rábacsanaki „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

A gyermekek részére bölcsödé, óvoda és iskolai napközi áll rendelkezésre. Gyakorlatilag gyermekhalandóságról nem beszélhetünk. Egyes években az elhalálozások száma nagyobb, mint a születéseké. A községben 55 ember él magányosan. Kétszemélyes család 71, háromszemélyes 49, négyszemélyes 48, ötszemélyes 19 és hatnál több személyes család 39 él a faluban. A falu villamosítása már a második világháború előtt megvalósult. Az ivóvíz ellátást mélyfuratú, artézi kutakból biztosítják. A hálózatot a ház és a termelőszövetkezeti építkezéseknek megfelelően bővítették. A legközelebbi évek feladatának tartják a vízvezeték hálózat kiépítését, a járdák építését és a falu parkosítását. A leírtak és elmondottak nem azt jelentik, hogy a faluban és a termelőszövetkezetben mindenki nagyon elégedett, hogy a szövetkezeti mozgalom befejeződött, de közel sem azt, hogy a végéhez érkezett. Nagyon sok még a probléma a termelőszövetkezetben és a faluban egyaránt. A jelenlegi viszonyoknak megfelelően kialakított érdekeltségi elv előtérbe helyezte a személyes érdekeket, ezért érdekcsoportok találhatók, amelyek néha zavart okoznak és bizonyos fokig akadályozzák a vezetőség munkáját, elképzeléseinek gyorsabb realizálását. Sok munkát kell még kifejteni ahhoz, hogy az egyéni és a közös érdek közelebb kerüljön egymáshoz. A sok probléma ellenére azonban nyugodtan el lehet mondani, hogy az utóbbi szakasz fejlődési iránya biztosítéka a vállalatszerű gazdálkodás megvalósulásának. A szövetkezeti mozgalom nagy léptekkel halad előre, és ez az út a korszerű nagyüzem teljes kialakulása felé vezet. A gyors fejlődés, a technológiák magasabb szintje, a termelőeszközök nagyüzemibb volta, a paraszti fejekben is sok mindent rendez. Kénytelenek magukat tovább művelni és a hagyományos tapasztalat mellé új szakmai műveltséget szerezni. A vállalatszerű gazdálkodás tipikus elemeinek növekedése, szaporodása a minenkori vezetés és a hozzáértés állandó javulásával és azok fejlődésével teljesen párhuzamosan valósítható meg. Jelenleg minden alap és biztosíték megvan arra, hogy a jövőben a tanács és a termelőszövetkezet vezetői még szorosabban együttműködve, — hiszen egy az érdekük és céljuk —, a falu társadalmát még magasabb szintre emeljék és vigyék tovább az iparosodó paraszti társadalom felé, amely törekvés egybeesik az ország érdekeivel is.