Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

I. A Rábacsanaki „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

A KÖZSÉG TERMÉSZETI ÉS KÖZGAZDASÁGI ADOTTSÁGAI Rábacsanak Győr—Sopron megye (régebben Sopron vármegye) csornai járásában, a Rábától 9 km távolságra, a Rábaköz közepén fekszik. A járás székhelye Csorna, a községtől vasúton 11, kövesúton 12 km távolságra, a megye székhelyétől Győrtől 40 km távolságra van. A csornai—pápai vasútvonal kapcsolja be az ország vérkeringésébe. A községet kelet-nyugat irányban műút szeli át, mely 6 km hosszan érintkezik a község területével. A falu az út két oldalán - szinte kísérve az utat — szimmetrikusan helyezkedik el. Fás utcái szélesek és világosak. A falut, illetve a határt északról Pásztori és Szilsárkány, északkeletről Rábapordány, keletről Egyed, délről Szany, nyugatról Szil községek határolják. A község határainak átlagos távolsága 4-5 km. A határ legtávolabbi része a vasúti rakodótól 5 km, a legközelebbi 200—300 méter. A határ földútjainak hossza 55—60 km. Az állomás a falu keleti felén helyezkedik el. A dűlőutak állapota ősszel és tavasszal — főleg csapadékos időben - nagyon rossz, szinte járhatatlan. A földutak hosszúsága növeli a szállítási költséget és negatív hatással van a szállító járművek műszaki állapotára. A geológiai harmadkorban ezt a területet is tenger borította. A hegyekből lerohanó folyók és patakok a tengerfenékre rengeteg homokot, törmeléket, kavicsot hordtak össze. A tenger feltöltődött vize elsekélyesedett, az óceánnal való kapcsolata megszűnt, vize kiédesedett és az úgynevezett Levante-i tóvá alakult, majd évszázadok alatt kiszáradt. Éghajlata csapadékosabb mint az ország többi területe. A nyugati és észak-nyugati páradús hűvös szelek az uralkodóak. A Kis—Kárpátok és az Alpok dunai szélkapuja következtében az évi szeles napok száma több mint 300 nap. A csapadék mennyisége mezőgazdasági termelés szempontjából jónak mondható, időbeni eloszlása azonban már kedvezőtlenebb, amint az 1. táblázaton is látható. A legtöbb csapadék nyár végén hullik. Ezért a mezőgazdasági termelés szempontjából a téli csapadék megőrzése és tárolása fontos feladatot jelent. A maximális évi csapadék 968 mm, a minimális 344 mm. 75 %-os valószínűséggel 577 mm csapadék várható, amelyből a tenyészidőszakra 329 mm esik. 50 éves átlagban az évi középhőmérséklet maximuma 11,9 C°, a minimum 8,3 C° 75 %-os valószínűséggel 10,2 C° várható. Az évi hőösszeg a község területén 3949 C°, a napfénytartalom pedig 1933 óra. A tél a Sopron irányából érkező Atlanti-óceáni légbetörések miatt enyhébb, mint az ország más vidékein, a nyár viszont ugyancsak a fentiek miatt hűvösebb. Az uralkodó szélirány észak-nyugati. Dél-délnyugati irányból ritkán fújó szelek nyáron rendszerint zivatarfelhőket, télen havat hoznak. A falun áthaladó folyó vagy patak nincs. A községtől a Rába és a Rábca is messze esik. öntözési lehetőség csak fúrott kutakból lehetséges. Az esősebb őszi-tavaszi időszakokban