Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)
I. A Rábacsanaki „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története
32. táblázat. A fő ágazatok árbevételeinek alakulása Összes árbeEbből: vétel növényállatteegyéb Év 1000 Ft. term. nyésztés egyéb 1000 Ft-ban 1961 6061 2334 2876 857 1962 6999 2861 3196 942 1963 7743 3533 3729 481 1964 8826 4156 3961 709 1965 7709 3225 3423 541 1966 8954 4082 4196 576 1967 9301 4865 3495 942 1968 17256 7438 7186 2632 1969 17356 6429 4475 6452 1970 21023 6821 5905 8297 1971 29241 8664 9575 11010 1972 31846 6991 9364 15491 1973 35643 9712 9901 16030 Az árbevételek alakulására ugyanaz a tendencia jellemző, mint az 1950-es években és annak második felében. Az állattenyésztés arányának növekedése a jellemző az árbevételekben. Az állattenyésztés a már említett kedvezőtlen jövedelmezőségi pozíciója miatt az árbevétel arányában a hatvanas évek közepe táján csökkenést mutat. Ez a csökkenés megállt és 1970-től emelkedő volumenű. Az 1968. évben már az új szabályozó rendszer hatása észlelhető. Szembetűnő, hogy 1968-tól az egyéb árbevétel aránya fokozódott és 1973-ban az összes árbevételnek 45,1%-át képviseli. Ebben nagy szerepet játszik a saját vágóhíd és húskimérés, valamint értékesítés, a vendéglő árbevétele, majd a háztáji termékek utáni nagyüzemi felár mértéke. Ezek a tevékenységek viszont szorosan a gazdaság termeléséből folynak. 1971-ben létrehozták a varrodát, mint nem mezőgazdasági tevékenységet és ennek is nagy szerepe volt az egyéb árbevételek növekedésében. Az arányok jobb szemléltetése érdekében, ha az összes árbevételt, illetve annak megoszlását százalékosan fejezzük ki, az alábbi tájékoztatást kapjuk:
