Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

I. A Rábacsanaki „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

és eredményei nem romlottak. Az 1968. évben bevezetett új irányítási rendszer intézkedései még jobban fellendítették a gazdaságot. Nőtt a termelőkapacitás, mert a csatlakozással nagyobb lett területe, gyarapodott állóeszköz állománya és a földterülettel arányosan nőtt a munkaerő létszáma is. A termelőerők közül legfontosabb a föld volt és nagyjából kialakultak a legfontosabb beruházások, a gazdálkodás nagyüzemibb kerete tehát létrejött. 2. A termelőszövetkezet földterületének alakulása A termelőszövetkezet közös művelés alatt álló földterülete 1961 előtt 1000 hold körül alakult. Az egyesüléssel ez a terület megduplázódott, ennek alakulását az alábbi számok mutatják be: 19. táblázat. A termelőszövetkezet területének és művelési ágainak változása Év Szántó Rét Legelő Szőlő Gyümölcs Erdő Nádas Fanét Ös"sz. ter. 1961. 2157 19 126 _ 14 17 2 33 2368 1962 2100 27 126 2 24 44 2 36 2361 1963 2118 27 144 2 24 44 2 38 2401 1964 2184 22 144 10 25 44 3 37 2471 1965 2171 22 144 10 25 44 3 37 2456 1966 2251 25 224 6 26 64 2 36 2536 1967 2207 68 124 6 26 62 2 36 2530 1968 2167 101 124 6 33 62 2 38 2531 1969 2210 68 123 7 25 60 2 38 2533 1970 2210 68 123 7 50 60 2 38 2558 1971 2185 68 123 7 50 60 2 38 2533 1972 2173 83 121 7 50 60 2 37 2533 1973 2173 83 121 7 50 60 2 37 2533 A számokból kitűnik, hogy 1966-ig a földterület még nem alakult ki teljesen. A környező termelőszövetkezetekkel ebben az időben rendezték az összes bebíró és kibíró földproblémákat, aminek következtében 2500 kh. körül alakult ki a gazdaság közösen müveit végleges területe. Az 1966-os év után az összterületbeni kisebb változásokat elsősorban az építkezések módosították. Az összes területből a szántó aránya a legnagyobb. Nőtt a rét, gyümölcsös és az erdő területe. A rét területének növelését a fejlett állattenyésztés tette szükségessé és az, hogy a vízjártabb részeket befüvesítették, ahol szárazabb időben legeltetni tudtak, esősebb években szénabetakarításra volt alkalmas. A tagsürűség megkövetelte, hogy a gyümölcsterületet növeljék. Az erdőterület