Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)
IV. A Litkei „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története
A szövetkezeti tagság tudatformálásában a döntő szerepet a megváltozott élet- és munkakörülmények játszották, de nagy szerepe volt a pártszervezet ideiológiai és politikai munkájának is. A tudatfejlődés kifejezője, hogy ma már nem idegenkednek az újtól, a korszerű technológiától, „az apám is így csinálta, nekem is így jó" szemléletet felváltotta a korszerű technika megismerésének és alkalmazásának az igénye. A termelőszövetkezet tagjai a község politikai-társadalmi-gazdasági életének fejlesztésében is tevékenyen közreműködnek. A község tanácsi és társadalmi vezetői nagyra értékelik a szövetkezeti tagok munkáját. A szövetkezet fejlődésével együtt változott a község élete, lakosainak életmódja is. A szocialista társadalom nyújtotta biztos megélhetés mellett a kulturális fejlődés számtalan jele figyelhető meg. A községben 1957 óta a Petőfi Művelődési Ház-ban szélesvásznú mozi, községi könyvtár, ifjúsági klubház működik saját zenekarral, televízióval, rádióval és teremsportolásra alkalmas felszerelésekkel. Megyei viszonylatban is az elsők között volt olyan kultúrháza Litke községnek, amelyben telt ház előtt a Déryné Színház és az ORI számtalan előadást tartott. A villany 1956-ban került bevezetésre, a gyertyákat és a petróleumlámpákat el lehetett tenni emlékbe. Azóta majdnem minden házban rádió van, rohamosan növekszik a televízió előfizetők száma is. A lakosság nagy része ma már mosógéppel mos és egyre növekszik a hűtőszekrénnyel és egyéb háztartási gépekkel rendelkezők száma is. A több tucat motorkerékpáron és jónéhány autón kívül a több mint 4 millió forintos takarékbetét is az egyre növekvő anyagi jólét jele. A községben dolgozó hét pedagógus nemcsak az iskolaköteles gyerekek oktatását látja el, hanem a község kulturális életének aktív közreműködői is. Eredményes munkájukat jellemzi, hogy ma már több tucatra tehető azoknak a száma, akik a községből elindulva magasabb képesítést szereztek és az ország legkülönbözőbb részein munkálkodnak a szocialista társadalom, a még boldogabb jövő építésén. A jelenlegi iskolaépület ugyan nem felel meg a követelményeknek, de már megkezdődött egy nyolc-tantermes, emeletes körzeti iskola építése, kiegészítve kollégiummal, politechnikai oktatásra alkalmas tantermekkel, konyha- és étkezdéi helyiséggel, szolgálati lakással. Mindezek, valamint az 50 férőhelyes óvoda a jövő generációjáról való fokozott gondoskodást jelenti. A község hosszú ideig építési tilalom alatt állott a csehszlovák-magyar kooperációban tervezett Ipoly-völgyi víztároló építése miatt. A részleges tilalmi felszabadulást követően a községből többen, köztük 10 termelőszövetkezeti család épített házat és további 10 család kapott házhelyet és építési engedélyt. A község fiataljainak kultúrált szórakozására számtalan lehetőséget biztosítottak; korszerű sportpályák, fürdők, eszpresszó áll a fiatalok rendelkezésére. A községtől nem messze, festői környezetben megkezdődött az országos KISZ és Úttörő üdülőtábor építése, valamint megtörtént a hétvégi üdülőtelep helykijelölése. Litke központi fekvésénél fogva a környező kisebb községek társadalmi és kulturális központja; 1970. július 1-től Ipolytarnócnak is közigazgatási székhelye. Ezzel a közös község lakosainak a száma meghaladja a hétezer főt. Ezzel a feladatok is megnövekednek,
