Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

IV. A Litkei „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

A szövetkezeti bruttó jövedelem termelékenységi mutatóinak alakulása már nem volt ilyen egyértelmű. Az egyes évek közötti ingadozásokat egyrészt az időjárás, másrészt az anyagjellegű költségek egyre növekvő tendenciája befolyásolta. A rendelkezésre álló szövetkezeti bruttó jövedelem felhasználását a 32. táblázat tartalmazza. 32. táblázat. A rendelkezésre álló szövetkezeti bruttó jövedelem felhasználása Me.: 1000 Ft. 1968 1969 1970 Megnevezés összeg % összeg % összeg % Szövetkezeti bruttó jöv. 3889 3565 2900 — Felosztásnál nem vehető figyelembe 596 400 — Felosztható jövedelem 3293 100,0 3165 100,0 2900 100,0 Ebből: 1. központi elvonás 47 1,4 60 1,9 35 1,2 2. élőmunkadíj a) a tagok részesedése 1547 47,0 1816 57,4 1860 64,1 b) alkalmazottak bére . 405 12,3 306 9,6 264 9,1 3o Fejlesztési alapra 718 21,8 1380 43,6 883 30,4 4. Szoc—kúlt. alapra 130 3,9 287 9,1 165 5,7 5. Biztonsági alapra a) növelés 446 3,6 b) csökkentés 684 -21,6 307 -10,5 A táblázat adatai mutatják, hogy rendelkezésre álló jövedelem egyre növekvő hányadát fordították a dolgozók részesedésére. A részesedési alap az utóbbi három év átlagában 55 százalékkal nagyobb, mint 1966-ban volt. A megnövekedett részesedés mellett elsősorban az állami támogatás hatására — a felhalmozás aránya is növekedett. Ebben a fejlődési szakaszban az álló- és forgóalap-felhalmozás kedvezően alakult; összegében is megfelelt a termelőszövetkezet célkitűzéseinek. A részesedési és fejlesztési alap arányának alakulását jellemzik a következő adatok (1000 Ft-ban): 1966 1968 1969 1970 összeg % összeg % összeg % összeg % Részesedési alap 1352 86 1952 73 2122 61 2124 71 Fejlesztési alap 227 14 718 27 1380 39 883 29 Összesen: 1579 100 2670 100 3502 100 3007 100