Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

IV. A Litkei „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

A nehéz indulás ellenére a sertéstelep 1972-ben felépült és a telep fokozatos feltöltésével megkezdődhetett a termelés. A telep hígított trágyatermelését a közeli legelők öntözésére kívánják felhasználni. A társulás az első lépés a környező — kis területtel rendelkező — termelőszövetkezetek szorosabb együttműködésére. A sertéstelep lehetőséget nyújt a korszerű nagyüzemi termelés megvalósítására, emellett biztosítéka a tagok nagyobb jövedelmének is. A társulás egyúttal a szövetkezeti vezetők és tagok megváltozott szemléletét is tükrözi. Azt a felismert tényt, hogy a domboktól és erdőktől szétaprózott kis gazdaságok nem lehetnek versenytársai a valóban nagyüzemi keretek között gazdálkodó, a legkorszerűbb technológiát alkalmazó nagyüzemeknek. A sertéstelep jelentőségét csak növeli az, hogy a telep sertéshús- árutermelése több lesz, mint 1969-ben a szécsényi járás összes szövetkezetéé együttvéve volt. 4. A gazdálkodás eredménye és a tagok jövedelme A termelőszövetkezet fejlődésének ez a periódusa a szövetkezeti gazdálkodás gazdasági- pénzügyi megszilárdulásának jegyében kezdődött és a további években méginkább fokozódott. A megszilárdulás fontosabb tényezői a következőkben foglalhatók össze: 1. Az új gazdaságpolitikai intézkedések, az új gazdasági mechanizmus hatására kialakult közgazdasági körülmények a vállalatszerű gazdálkodás jegyeinek az erősítésére Ösztönözték a szövetkezet tagságát és vezetőségét egyaránt. A mintegy 23-25 százalékos árszínvonal növekedés, az 1966. évi hitelelengedés, valamint a céljában és formájában megváltozott üzemviteli állami támogatás egyaránt a gazdasági megszilárdulást segítették elő. Elegendő ennek alátámasztására megemlítani az üzemviteÜ állami támogatás százalékos részarányának alakulását a szövetkezeti bruttó jövedelemben, amely a következőképpen alakult: Szöv. bruttó jöv. Ebből áll. Állami tám. Év 1000 Ft támogatás százaléka 1000 Ft 1966 1785 147 8,2 1967 3055 1579 51,6 1969 3565 1836 51,5 1970 2900 1554 53,6 Az adatokból látható, hogy az 1966. évi bázishoz viszonyítva az üzemviteli állami támogatás több mint tízszeresére növekedett. Ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a vállalatszerű gazdálkodás pénzügyi és egyéb feltételei a szövetkezetben kialakuljanak. Az állami támogatást 1968-tól mintegy 70—75 százalékban árkiegészítés formájában kapta a szövetkezet, ami viszont az árutermelés növelésére ösztönözte a gazdaságot.