Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

IV. A Litkei „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

A szerkezetváltozás okai - az ismert természeti okokon kívül — a következőkben foglalhatók össze: a) A racionális földhasználatra való törekvés következtében a szövetkezet vezetősége a minél nagyobb talajborításra törekedett. Ezt a célt szolgálta a kalászosok vetésterületé­nek növelése. b) A kalászosok gépesítése — akár komplex gépesítése is — megvalósítható, ami az élőmunka ráfordítást, sőt még az önköltség csökkenését is eredményezi. Jellemző példa erre: az 1968-ban vásárolt gabonakombájn tette lehetővé, hogy idegen gépi munka igénybevétele nélkül dolgoztak és három hét alatt végeztek az aratással. c) A búza vetésterületének magas arányát — az előző okok mellett — az is indokolja, hogy a legjobban jövedelmező árunövény. Tehát a kötelező vetésterület megszüntetése nem a terület csökkentését, hanem a termesztés növelését indokolta. d) A kapás árunövények csökkenését az egyre növekvő állatállomány takarmány­szükségletének biztosítása, a gépesítés hiánya indokolta. A szántóföldi növénytermesztés szerkezetét a 27. táblázat tartalmazza. A növénytermesztés eredményességét vizsgálva megállapítható, hogy az időjárás ­mint a termelést befolyásoló tényező — még ebben az időszakban is jelentősen meghatározza a termelés eredményét. Az évi ingadozás mértéke csökkenő tendenciát mutat ugyan, de még ebben az időszakban is 10—30 százalék között ingadozik. A növénytermesztés termelési színvonalát jelző termésátlagok alapján összességében megállapítható, hogy a kedvezőtlen talaj adottságok és domborzati viszonyok ellenére is az elért eredmények közepesnek ítélhetők. A termésátlagok nagyságát és ingadozását mutatják a következő számok (q/kh): 1966 1968 1969 1970 Őszi búza 11,0 15,2 11,2 Őszi árpa ­14,0 9,5 Tavaszi árpa 5,0 12,5 7,2 Zab 4,9 12,7 8,9 Kukorica 11,8 18,5 16,6 Burgonya 59,0 64,0 67,5 Cukorrépa 158,0 241,0 137,9 Lucerna 10,0 ­12,6 Vöröshere 10,5 18,6 23,9 Silókukorica 70,0 150,0 150,0 A terméseredmények általában a megyei átlag körül ingadoztak, - kedvező időjárás esetén (pl. 1969.) meg is haladták -, de a termelőszövetkezet vezetősége az agrotechnikai feltételek fokozott biztosításával növelni kívánta a növénytermesztés jövedelmezőségét. Erre ösztönözte őket az a felismert tény is, hogy az állattenyésztés súlyának növekedése ellenére általában veszteséges volt, tehát nettó jövedelmet nem termelt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom