Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

IV. A Litkei „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

rendszere. A pénzbeni munkadíjazás fő célkitűzése az első évben az volt, hogy olyan normákat és bértételeket dolgozzanak ki, amelyek lehetővé teszik, hogy a nők napi keresete 55—60 Ft, a férfiaké 60-70 Ft, a műszaki dolgozóké 75—85 Ft között alakuljon. A kereset 80 százalékát minden hónapban rendszeresen kifizették, a fennmaradó 20 százalékot és az esetleges kiegészítő részesedést az eredménytől függően év végén fizették ki. A pénzbeni munkadíjazás mellett továbbra is megtartották a kukorica betakarításának és a cukorrépa termelésének részesművelési rendszerét, abból a meggondolásból kiindulva, hogy a családtagok minél szélesebb körét bevonják a közös munkába. A pénzbeni munkadíjazás általában teljesítménybérezésen alapul, de alkalmazzák az időbérezést is. A tehenészek munkadíjazása pl. a következő: télen nyáron gondozási díj havonta 65 Ft/db 60 Ft/db kifejt tejért 0,40 Ft/l 0,30 Ft/l megállapított vemhességért 40 Ft/db elles levezetésért 40 Ft/db 6 napos egészséges borjú átadásáért 40 Ft/db A nevelési és hizalási ágazatokban a munkadíj alapját a gondozott állatok száma és az állatok súlygyarapodása képezi. A növénytermesztők munkadíját területegységre, illetve mázsára vonatkoztatva határozták meg. A traktorosok bértételét erőgéptípusonként differenciáltan állapították meg terület-teljesítményre vonatkoztatva. A szállítási munkák díjazása a mennyiség és a szállítási távolság függvényében került kialakításra. A teljesítménnyel nem mérhető munkákat 6-9 Ft órabérrel számolják el: pl. a szerelő órabére 9 forint, petrence szárítás 6 forint. Jellemző még az új jövedelemelosztási rendszerre, hogy a közgyűlésen megjelenő fizikai dolgozók részére gyűlésenként 40 Ft-ot biztosítanak, a vezetőségi tagok pedig évi 700 Ft jutalomban részesülnek, ha kettőnél többször nem hiányoznak a vezetőségi ülésről. A pénzbeni jövedelemelosztási rendszer hatása igen kedvező volt: a tagok rendszeres pénzbevételekhez jutottak, a tagok még szorosabban kötődtek a szövetkezethez, a munkafegyelem lényegesen megszilárdult. A szövetkezet többet adott a tagoknak, de többet is követelt. 3. A termelés szerkezete A termelőszövetkezet termelési szerkezetének változására ebben az időszakban az állattenyésztés erőteljes fejlődése nyomja rá bélyegét. A korábbi években az állattenyésztés fejlesztésére tett erőfeszítések kezdtek beérni. A növénytermesztés súlya és az