Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

IV. A Litkei „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

A műtrágyafelhasználás és a szervestrágyázás alakulását a következő adatok szemlélte tik. (16. táblázat) 16. táblázat. A műtrágyázás és a szervestrágyázás alakulása Megnevezés Mértékegység 1960 1962 1966 Műtrágyázott szántó ter. kh 200 525 677 a szántó %-ában % 28 68 87 Felhaszn. műtrágya kg/kh 150 120 224 Istállótrágyázott szántó kh 195 108 47 a szántó %-ában % 27 14 5 felh.szervestrágya q/kh 180 150 287 A mezőgazdasági termelés irányításának változó rendszere — a kötelező vetésterületi előírások fokozatos csökkenése, az egyes növénytermelési termékek állami felvásárlási árának növekedése - kis mértékben hatást gyakorolt a szántóföldi termelés szerkezetére. A búza vetésterületi aránya a kedvező ár- és jövedelmezőségi viszonyok hatására tovább növekedett, de az összes kalászos gabona aránya a szántóterületen belül változatlan maradt az 1962. évhez viszonyítva. A kapások vetésterületi aránya sem változott, csak belső szerkezetváltozás történt, illetve a takarmányrépa termelésével felhagytak. A vetésszerkezet alakulását a 17. táblázat tartalmazza. Mint azt már korábban említettük, a növénytermesztés eredményei nem tudtak stabilizálódni. A kedvezőtlen időjárás, a nem kielégítő agrotechnika, a megkésett vetés együttes hatására 1966-ban a tavaszi árpa, a zab és a kukorica terméseredménye messze elmaradt a várakozástól, ami az üzem összes jövedelmében is megmutatkozott. A fontosabb növények terméseredményei a következőképpen alakultak: 1962 1966 q/kh Őszi búza 10,4 11,0 Rozs 6,8 9,4 Tavaszi árpa 13,7 5,0 Zab 13,1 4,9 Kukorica 11,5 11,8 Burgonya 70,2 59,0 Cukorrépa 57,6 158,0 Lucerna 9,0 10,0 Vöröshere 9,0 10,5 Csalamádé 175,0 41,8 Silókukorica 76,0 70,0