Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

IV. A Litkei „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

4. A megnövekedett költségeket és terheket sem az 1965-1966. évi mezőgazdasági termelői árszínvonal növekedés, sem pedig az üzemvitelhez nyújtott állami támogatás nem tudta ellensúlyozni. A termelői árszínvonal növekedés egyrészt nem érintett minden terméket, másrészt a termelőszövetkezet alacsony árutermelési színvonala miatt nem jutott lényegesen nagyobb pénzbevételhez. A kedvezőtlen adottságok miatt nyújtott állami támogatás nem volt kielégítő. Az üzemviteli állami támogatás ebben az időszakban a szövetkezeti bruttó jövedelem százalékában a következő volt: 1963- ban 1964- ben 1965- ben 1966- ban 5,9% 3,5% 8,0% 8,2% Ha figyelembe vesszük a kedvezőtlen természeti adottságokból adódó többletráfordítási költségeket, ugyanakkor az alacsonyabb hozamszinteket, érthető, hogy az egységesen megállapított árakban — kedvezőtlen adottságok között — nem térülnek meg a ráfordítások. A többletráfordítás alakulására csak egy példát említsünk, amelyet a következő táblázat tartalmaz. 14. táblázat. 1 kh őszi búza termeléséhez szükséges ráfordítások a domborzat függvényében A lejtő hajlásszöge Megnevezés sík 0-5% 5-12% 12-17% 17-25% Szükséges gépi munka (nh) 5,53 5,61 6,78 8,02 9,13 kézi munka (mn) 3,20 3,68 4,68 6,61 8,17 fogatmunka (mn) 0,10 0,12 0,15 1,30 1,70 Az üzemviteli állami támogatásnak az lett volna a szerepe, hogy a kedvezőtlen adottságokból adódó hátrányokat ellensúlyozza és a termelés növelésére ösztönözze a termelőket. Ebben az időszakban ezt a szerepét nem töltötte be, és közvetve ez is hozzájárult a szövetkezeti nagyüzemi termelés stagnálásához. 5. A fejlődő termeléstechnológia ellenére a növénytermesztés eredménye még túlságosan az időjárás függvénye. Nehezítette a helyzetet a termelőszövetkezetben, hogy az alapvető termelési eszköz, a föld termőképességének növelésére irányuló célkitűzések nem valósultak meg. Komplex talajvédelmi munka nem történt, az Ipoly és a Dobroda patak szabályozása elmaradt, a talajerózió elleni védekezés csak elvben volt meg. 6. Az elosztási rendszer hiányosságai, a szövetkezeti tagokra hátrányos szociális juttatások erősen kihatottak a tagok közöshöz való viszonyára, a munka intenzitására. A