Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

IV. A Litkei „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

2. Termelési célkitűzések megvalósításának társadalmi, gazdasági feltételei A termelőszövetkezet vezetősége az első egy-két évre alapvető feladatául a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges feltételek megteremtését tűzte ki. Tekintettel arra, hogy nagyüzemi épületeket „nem örököltek", az állattenyésztés erőteljes fejlesztésére rövid távon nem gondolhattak, ezért a növénytermesztés nagyüzemi feltételeinek megteremtésére törekedtek. Ez sem volt könnyű feladat. A jellegzetes nógrádi domborzati viszonyok jellegéből adódik, hogy a mezőgazdaságilag müveit terület alig több, mint 50 százalékán lehet szántóföldi növénytermesztést folytatni. A szántóföldön 10—40 kh-as táblákat alakítottak ki, elsősorban a természetes választóvonalak, másodsorban a domborzati viszonyok miatt. E területeken a gépesítés nem mutat olyan hatékonyságot, mint a sík területeken; az erő- és munkagépek gyorsabban elhasználódnak, üzemeltetési költségük nagyobb, műszakteljesítményük általában 30—40 százalékkal kisebb. A domborzati viszonyokból adódik az is, hogy az egyes táblák déli, illetve északi oldalán a növények érési időpontja eltérő, ami a gépi betakarítási munkák szervezésénél okoz nehézségeket. A természeti adottságok következtében a művelési ágak lényegesen nem változtathatók meg, mint ahogy a termelés legfontosabb feltételét képező földterület minőségét sem lehet rövid idő alatt lényegesen megváltoztatni. A földterület minőségét - megközelítően — az aranykorona értékkel jellemezhetjük, amely a termelőszövetkezetben 4,9 Ak/kh (1962). A kedvezőtlen adottságok közül említést érdemel még az Ipoly és a Dobroda patak völgye, amelyek gyakran vízállásosak és csak savanyűfüvet teremnek. E területek szabályozása, belvízrendezése sürgős feladat lenne és előnyösen szolgálná a termelőszövetkezet termelési feltételeinek javulását. A közös művelés alatt álló terület összetételét a 7. táblázat tartalmazza. 7. táblázat. A közös müvelés alatt álló terület művelési ágak szerinti megoszlása 1962 % kh % kh % Szántó 709 49,8 771 52,0 Rét 411 28,8 356 23,9 Legelő 280 19,7 268 18,1 Mezőgazdaságilag művelt terület: 1400 98,3 1395 94,0 Erdő 20 1,4 89 6,0 Termőterület 1420 99,7 1484 100,0 Művelés alól kivett 3 0,3 összes terület: 1423 100,0 1484 100,0 Háztáji terület (szántó) 127 128 —