Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

IV. A Litkei „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

keresztek behordásához. A cséplést közös szérűn, a Karancskeszi ÁMG cséplőgépével végezték el. Az átszervezés és kezdeti nehézségek ellenére az első közös esztendő jól sikerült, az eredmények még a kétkedők nagyobb részét is megnyugtatták. A növénytermesztés eredményei általában magasabbak voltak, mint az egyéni gazdálkodás korában. 1960-ban a fontosabb növények termésátlaga a következő volt: őszi búza 8,4 q/kh őszi árpa 8,5 q/kh zab 13,3 q/kh kukorica 18,4 q/kh burgonya 31,9 q/kh cukorrépa 114,7 q/kh takarmányrépa 183,3 q/kh lucerna 8,6 q/kh vöröshere 10,1 q/kh csalamádé 84,4 q/kh A növénytermesztés eredményei biztatóak voltak, lehetőséget biztosítottak arra, hogy a kölcsön vetőmag visszaadása, a következő évi vetőmagszükséglet biztosítása után a tagok részére megfelelő mennyiségű természetbeni részesedést tudjanak biztosítani. A közös állatállomány, ezen belül elsősorban a szarvasmarha volumene is növekedett. A december 31-i állomány már a következő volt: tehén 28 db előhasi üsző 4 db növendék üsző 3—18 hó 48 db növendék üsző 18 hó felett 16 db növendék bika 20 db szopós borjú 7 db hízó marha 17 db szarvasmarha összesen: 140 db előhasi koca 20 db tenyészkan 2 db ló 64 db anyajuh 108 db növendék- és hízójuh 156 db Az állattenyésztés termelési eredményei elmaradtak a várakozástól, de mégis folyamatos pénzbevételhez juttatták a közös gazdaságot. Az egy tehénre jutó tejtermelés alig érte el az 1300 litert. A munkadíjazási rendszer alapja a munkaegység volt. Az első évben a termelési feladatok ellátásához 22 855 munkaegységet használtak fel. A közös munkában 108 fő