Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)
III. Az Abonyi „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története
Bizonyos fellazulás volt tapasztalható ezeken a területeken. Mindegyik szövetkezet tagsága más-más vezetési stílushoz szokott az évek során és a tagság összetétele is különböző volt. A „Lenin" tagjai között többen voltak korábbi gazdasági cselédek, a „Kossuth" tagsága viszont zömmel parasztokból és félproletárokból verbuválódott. Az összekovácsolódás érthetően nem ment egyik napról a másikra és nem is lehetett súrlódásmentes. A nevében is új termelőszövetkezet számos vonatkozásban új problémák megoldása elé került, története során immár — a kezdetet nem számítva — negyedik alkalommal. Ezek a problémák azonban csak itt-ott mutatnak rokonságot a korábbi fejlődési periódusok jellemzőivel. Nem a gazdálkodás elemi anyagi és szervezeti alapjait kell már lerakni, hanem a vállalati szemléletnek kell kialakulnia, illetve érvényesülnie minden szinten, olyan körülmények között, amikor szemléleti módjában meglehetősen eltérő két termelőszövetkezet kezd „új életet". b) A gazdálkodás személyi és anyagi-műszaki feltételei A „Ságvári" termelőszövetkezet taglétszáma valamelyest kisebb mértékben nőtt, mint a területe. 1 tagra 8,5 kh összes terület jutott az egyesülés után, 1—2 tized kh-val több mint a „Kossuth"-ban. A tagsűrűséget tehát gyakorlatilag változatlannak tekinthetjük az év elején. Felgyorsult azonban az év során a taglétszám csökkenése. 1970. január 1-én 865 tagja és 48 alkalmazottja volt a termelőszövetkezetnek, 1970. december 31-én azonban már csak 781 tagot és 28 alkalmazottat számláltak. A taglétszám 84 fővel, az alkalmazotti létszám 20 fővel lett kevesebb. A taglétszám-változás mérlege 1970-ben a következő: belépett 37 fő kilépett 85 fő törölve 13 fő meghalt 23 fő Mélyreható változásokat bizonyít a tagság egy éven belül bekövetkezett 10%-os, az összes dolgozó létszám (tag és alkalmazott) több mint 11%-os csökkenése, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a „Kossuth" taglétszáma az előző fejlődési szakasz négy éve alatt mindössze 50 fővel, nem egészen 9%-kal lett kevesebb, de az alkalmazottakkal együtt számított dolgozói létszám 8 fővel nőtt. A kilépők többsége a volt „Lenin" termelőszövetkezet tagjaiból került ki. Azok hagyták zömmel el a termelőszövetkezetet, akik nem tudták elviselni a „Kossuth"-ban már megszokott, mondhatnánk hagyománnyá vált fegyelmet. Társadalmi vonatkozásban ez a tény önmagában jelzi, hogy a vezetőség — ha méreteiben nem is, de e téren tartalmilag — az átszervezést közvetlenül követő évekéhez hasonló problémák megoldása elé került. A taglétszámnak ez a rohamos csökkenése azonban az újfajta „megszilárdulási" folyamatban semminemű zökkenőt nem okozott a gazdálkodás menetében, legfeljebb a
