Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)
III. Az Abonyi „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története
A szarvasmarhatartás fajlagos mutatói közül a tehenenkénti tejhozam az időszak folyamán évről-évre csökken (3388 literről 2480 literre). A gazdasági szabályozók ugyanis a hústermelés irányába ösztönöztek, ami több áttételen keresztül azt eredményezte, hogy igyekeztek minél több üszőt tehénné korosbítani. Ez egyértelműen megnövelte a fajlagos szaporulatot, de a kellő szelekció nélküli korosbítás csökkenő fajlagos tejhozamot és nagy arányú tehénselejtezést eredményezett. A hizlalás eredményességében romlás ugyan nem következett be, de jelentősebb javulásról sem számolhatunk be. A napi 95-100 dkg-os súlygyarapodás közepesnek is alig minősíthető és a 18—22% között ingadozó keményítőérték-értékesülés is arra utal, hogy itt is vannak még kiaknázatlan tartalékok. A sertéstenyésztésben hosszú éveken keresztül a fajtakeresés volt a jellemző. Az évtized elején kevert állománnyal rendelkeztek, majd 3—4 év múltán fehér hússertésre tértek át, 1969-től Cornwall és lapálysertés keresztezésből állítják elő a hízóalapanyagot. 2-es kocaforgóval egy koca után 14—15 db malacot tudnak felnevelni, a kívánatos 16—17 db helyett. A sertéstelepről ugyanazt mondhatjuk el, mint amit a szarvasmarhatelepről. Jelenlegi fogalmaink szerint hagyományosnak minősül. Normálisan karbantartott, rendezett és olcsó. A hizlalás eredményessége kisebb-nagyobb megtorpanások, visszaesések mellett javuló. Az 1 kg súlygyarapodáshoz felhasznált abrak 4—5 kg között ingadozik, a napi súlygyarapodás 30—40 dkg körüli. Mindent egybevetve a sertéstenyésztés-tartás helyzete az időszak végén jó közepesnek minősíthető. A kertészet helyzetében jelentősebb változás nem következett be. A konjunkturális helyzet hatására az ágazat terjedelme egyszer bővül, másszor szűkül, ennek megfelelően ingadozik az árbevétel is. Az ágazat modernizálása, igazán nagyüzemivé válása ebben a fejlődési periódusban sem következik be, és kérdéses, hogy a rohamosan fejlődő növénytermesztés és konszolidált állattenyésztés mellett lesz-e jövője? A szőlészetben 30 kh-on rekonstrukciót hajtottak végre. Az ágazat terjedelme és a termelőszövetkezet életében betöltött szerepe az előző időszakhoz mérten nem változott. e) A gazdálkodás eredményei és a tagság jövedelme Az üzemi bruttó jövedelem színvonala mintegy 50%-kal haladja meg az előző időszak átlagos szintjét, de növekedési üteme most sem egészen töretlen. Igaz viszont, hogy jelentősebb visszaesés csak egy évben, az 1968. évi aszály miatt következett be, de ilyen szélsőséges időjárási kilengéseket még a legkorszerűbb agrotechnika sem semlegesíthet. A részesedési alap követi ugyan a bruttó jövedelem változásait, de az egy dolgozó tagra jutó jövedelem töretlenül emelkedik. Következetesen biztosították a munkaegység értékének növekedését is. 1966-ban 47 Ft-ot, 1967-ben 48 Ft-ot fizettek egy munkaegységért. A teljesítménybérezés 1968. évi bevezetésével az egy munkanapra jutó részesedés 99,73 Ft, 1969-ben 102,95 Ft volt. Az egy dolgozó tagra jutó részesedés növekedése nyomán a jövedelmi kategóriák között is átrendeződés következett be. Évről-évre csökkent az alacsony jövedelmű tagok
