Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

III. Az Abonyi „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

32. táblázat. Vetésterület és vetésszerkezet 1966 1967 1968 1969 Megnevezés kh % kh % kh % kh % Kenyérgabona 1154 34,1 1172 34,7 1195 35,3 1220 36,5 Takarmánygabona 383 11,3 334 10,3 460 13,6 350 10,5 Kukorica 412 12,2 384 11,4 674 19,9 732 21,9 Burgonya 24 0,7 22 0,6 20 0,6 20 0,6 Cukorrépa 200 5,7 200 5,7 200 5,9 250 7,4 Olajosnövények 145 5,3 200 5,7 100 3,0 — — Évelő pillangósok 706 21,0 567 16,9 404 11,9 440 13,2 Szálastakarmányok 192 5,6 180 5,6 172 5,1 208 6,2 Egyéb 163 5,1 320 9,1 151 4,7 131 3,7 összesen: 3379 100,0 3379 100,0 3376 100,0 3351 100,0 kukorica 20—21% és a cukorrépa 6—7% együttes vetésterületi aránya 70—74%-ot tesz ki, a gazdaság árunövénytermesztő profilja kialakult. Termésátlagaik trendje határozottan felfelé mutat és az előző időszak rekord éveinek szintjén alakul ki a több évi átlag. A megszilárdulás időszakában végzett következetes talajerőgazdagítás meghozta a gyümölcsét. 33. táblázat. Főbb növények termésátlaga Me.: q/kh Megnevezés 1966 1967 1968 1969 Őszi búza 13,9 15,7 13,4 19,5 Őszi árpa 14,5 18,1 11,0 21,0 Kukorica 22,1 23,1 22,7 20,4 Burgonya 73 91 51 87 Cukorrépa 184 207 135 152 Napraforgó 10,1 10,6 8,2 A műszaki fejlesztésben azonban egyenlőre nincsen megállás. A műtrágyafelhasználás 1968-ig évről-évre 80—100%-kal növekszik (1969-ben az előző évihez mérten jelentősen visszaesik, hiszen az előző évi aszály miatt jelentős „tartalék" maradt), és megállás nélkül emelkedik a területegységre jutó gépi normálhold-teljesítmény is. Az 1 kh összes területre jutó 3-4 q körüli műtrágyafelhasználás az 1960. évinek mintegy a 9-szerese, de az 1965. évinek is 3—4-szerese. A területegységre jutó gépimunka 1960-hoz képest megkétszerező-