Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

III. Az Abonyi „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

f) A növénytermesztés szerkezete és színvonala A szövetkezet vezetői kezdettől fogva a vetésszerkezet egyszerűsítésére törekedtek. 1960 őszén két vetésforgót alakítottak ki, 10-10 táblával. A táblák átlagos nagysága 170 kh volt, az akkori körülményekhez mérten talán kissé túlméretezett, de a későbbi technológiai fejlődés teljes mértékben igazolta a bátor kezdeményezést (19. táblázat). Az egyszerűsítési törekvések ebben az időszakban legszembetűnőbben az „egyéb"növények terület- és aránycsökkenésében mutatkoztak meg. A burgonyát lényegében a tagság természetbeni részesedési igényének színvonalára redukálták. Jelentősen csökkent a kukorica, nőtt viszont a kenyérgabonavetésterülete. A kukorica kezdeti nagy vetésterületi arányát ugyancsak a tagság részesedési igénye és a foglalkoztatottság megoldására irányuló törekvések eredményeként alakították ki, de aránya erősen visszaesett a későbbiek során. (Ujabb felfutás csak az évtized vége felé következik be a termesztési technológia korszerűsödésének hatására.) A kenyérgabona 35—36% körüli vetésterületi aránya ebben az időben kötelező előírás volt. Az egynyári szálastakarmányok aránya a pillangósok növekedési ütemének megfelelően csökkent, a 6% körüli csukorrépa-arány pedig a vetésforgóban való jó elhelyezhetőségen kívül a cukorgyárral kialakított jó kapcsolatot is tükrözi. A termésátlagok trendje emelkedik, de nagyok a visszaesések is annak ellenére, hogy a talajerővisszapótlás és a fajlagos gépimunka-felhasználás majdnem töretlenül növekszik. Az átlagosnál nagyobb természeti függés nyilvánvalóan a gyakori belvíz, illetve aszály következménye (20. táblázat). 20. táblázat. Főbb növények termésátlaga, q/kh Őszi búza Őszi KukoBurgoCukorNapraBorÉv hazai intenzív árpa rica nya répa forgó só . 1960. 10,2 12,5 13,6 38 72 7,3 10,0 1961. 11,5 14,2 13,5 12,0 51 94 8,3 5,5 1962. 9,8 13,3 14,1 18,6 56 98 9,0 8,4 1963. 9,2 8,8 12,4 19,8 40 205 9,2 12,9 1964. 7,8 10,4 15,2 25,8 43 150 8,0 8,0 1965. 15,4 18,8 16,3 27,4 62 164 8,0 8,0 A növénytermesztés anyagi-technikai bázisának fejlődését a felhasznált műtrágya és gépimunka mennyiségével jellemezzük. A műtrágyafelhasználás a forgalmi korlátozások miatt csak lassan növekszik. A műtrágyafelhasználás lehető növelése mellett nagy erőfeszítéseket tettek a szerves- és zöldtrágyázás növelése érdekében is. Az állatsűrűség az évtized elején még csak 250—350 kh szervestrágyázását tette lehetővé, ami kiegészült mintegy 60—100 kh körüli pillangós