Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)
III. Az Abonyi „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története
ki, a termelés pártellenőrzésére csak a konszolidáció után, az évtized második felében kerülhetett sor. Az ellentétek elsimításában, a munkafegyelem megszilárdításában, a vagyonvédelemben, a munkaverseny szervezésében mindvégig eredményes szervező munkát fejtett ki. Országosan is az elsők között — már 1960-ban — megszervezték a munkaversenyt, illetve megindították a szocialista brigád-mozgalmat. 1961-ben még csak egy szocialista brigád volt, 1963-ban három, 1970-ben viszont már tíz. 1960-ban megalakult a Nőtanács is. A nők munkavállalása és szorgalma mind a gazdasági, mind a társadalmi életben elismerésre méltó. Önmagában az a tény, hogy a párttagságnak az évtized végén kereken 1/3-a nő, sokat elárul a nők aktivitásáról, a termelőszövetkezet életében betöltött szerepükről. A termelőszövetkezet választott szervezeteiben képviseleti arányuk nagyobb, mint amekkora hányadát a dolgozó tagságnak képviselik. A főágazati vezetők felsőszintű iskolai végzettséggel nem rendelkeztek, képességeikből és energiájukból viszont arra futotta, hogy a munkaszervezést kézbetartsák. Magasabb szintű szakmai vezetésre ezidőtájt lehetőség nem is igen nyílott. A tudati formálásnak a személyi példamutatáson, erkölcsi szilárdságon kívül természetesen az oktatás és szakképzés is fontos, az előzővel legalább egyenértékű eszköze. A termelőszövetkezet vezetői ezen a területen is kitűnő szervezőmunkát fejtettek ki már az első évben is. Összesen 152 tag, a dolgozó tagok 38%-a vett részt valamilyen oktatási formában. Többek közt: A szakemberképzésben — most még jobbára csak alapfokon — megindult az a munka, ami történetírásunk időpontjában úgy fogalmazódott meg, hogy saját nevelésű vezetőkre kell elsősorban alapozni. e) Gazdaságpolitikai intézkedések, támogatások igénybevétele A megalakulás évében szükségessé vált beruházások megvalósításához igénybe vett 1,1 millió Ft-on felül 3,9 millió Ft rövidlejáratú és 0,5 millió Ft középlejáratú üzemviteli hitelt vett igénybe a termelőszövetkezet. Csak így sikerült a munkaegység-előleg rendszeres folyósítása és az óhatatlanul szükséges beszerzések finanszírozása. Az esedékes hiteltartozásokat rendezték, igaz viszont, hogy az csak a személyes jövedelem rovására történhetett. A vásárlásokkal, szolgáltatásokkal, hiteltörlésekkel stb. kapcsolatos állami kedvezmények együttes összege 783 ezer Ft volt, amelyből: 605 ezer Ft gépi munkadíj kedvezmény, 44 ezer Ft műtrágyavásárlási kedvezmény, általános iskolába (7—8. osztály) járt ezüstkalászos tanfolyamon traktorvezetői tanfolyamon levelező technikumi és gimnáziumi oktatásban speciális szakmai továbbképzésen politikai oktatásban 5 fő 15 fő 20 fő 4 fő 22 fő 45 fő vett részt.
