Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

I. A Rábacsanaki „Kossuth" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

Kenyérgabona Tak.gabona és kukorica Szálas és gumós takarmány Ipari és egyéb növények 70,0 15,0 10,0 5,0 35,0 28,0 34,0 3,0 Összesen: 100,0 100,0 Az átlagtermések az előző időszakhoz viszonyítva emelkedtek, ami elsősorban a gazdálkodás belterjesebbé válásának az eredménye. Ebben az időszakban a statisztikai adatok szerint országos átlagban az állattenyésztés csökkenése tapasztalható. Ez azonban nem vonatkozik Sopron megyére, mert ebben az időszakban az állatállomány, elsősorban a szarvasmarha létszám nőtt és ez fokozottan vonatkozik Rábacsanakra. Az 1940-es évekre a sertésállomány hozzávetőlegesen megduplázódott. Az állatlétszám alakulását az 1939. évi számok jellemzik: A 100 kataszteri hold összterületre 43,5 db vegyes számosállat jutott. Ez a szám arra enged következtetni, hogy az állattenyésztés fejlesztésével jelentősen javult a talajerőgazdálkodás is. Míg azelőtt 7—10 évenként kerültek a területek trágyázásra, ebben az időszakban a négyévenkénti istállótrágyázás általánossá vált. Az 1930-as évek második felében a szántóterületnek 25—26%-át istállótrágyázták. A műtrágya használata is terjedt, a szántóterületnek 5—6%-án használták. A harmincas évek közepén a község állattenyésztése országos hírűvé vált annyira, hogy az országnak egy jelentős részéről vásárlási szándékkal keresték fel a község parasztjait. A szarvasmarhák zöme törzskönyvezett volt. Már 1901-ben tagjai voltak a Törzskönyvezési Szövetségnek, illetve az Állattenyésztő Egyesületnek. Törzskönyvezett pirostarka bikáikat évenként felvitték a budapesti Mezőgazdasági Kiállításra, ahol díjakat nyertek és jó áron adták el őket. A községnek rendszeres tenyészállat vásárlói voltak Pest, Esztergom, Komárom és Veszprém megyék. A mezőgazdaság mechanizálása ezekben az évtizedekben gyorsan fejlődött. Legszembetűnőbb volt a fejlődés a mezőgazdasági munkagépek — elsősorban a borona, henger, vetőgépek — területén. De szaporodott a gőzgépek és cséplőgépek száma is. A század elejéhez viszonyítva ezeknek a száma a községben 7—8-szorosára növekedett. Nagy volt a fejlődés az arató és más terménybetakarító és motoros gépek alkalmazásában. Gyors Szarvasmarha Ebből: tehén Sertés 902 db 476 db 1006 db 170 db 235 db Ebből: koca Ló