Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)

II. A Valkói „Új Élet" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története

Az egyéni kisüzemi termelésről a termelőeszközök szocialista tulajdonán alapuló közös nagyüzemi termelésre való áttérés alapjaiban változtatta meg a paraszti munka feltételeit. A kimerítő, nehéz, alacsony termelékenységű munkát a gépi nagyüzemi termelés váltotta fel. A kisparcella, a ló, az igástehén, a kézi kasza és eke helyébe az 50—60 holdas táblák, a traktorok, kombájnok léptek. Az új termelési és tenyésztési eljárások először meglepték, majd tágították a szövetkezeti tagok látókörét, bővítették ismereteit. A nagyapám és apám is így csinálta, így csinálom én is helyett a gépvásárlásokat, a tbc-mentesítést, a nemesített vetőmagokat és állatokat követő parasztok lettek az Új Élet tagjai. Sokan nem elégedtek meg azzal, hogy pusztán munka közben szerezzenek új ismereteket. Tanulni kezdtek, hogy még többet tudjanak. Több, mint húsz tsz-tag fejezte be felnőtt korában az általános iskolát. 124 tag szakmunkás képesítést szerzett. A szövetkezet vezetősége által szervezett ezüstkalászos tanfolyamon 40-en vizsgáztak sikeresen. A szövetkezet tagsága közül 4-en technikusi, 3-an üzemmérnöki oklevelet szereztek levelező úton. A szóvetkezet vezetősége a tagság szakmai ismeretének és látókörének bővítése céljából 1965-től kezdődően évente 10 tsz-tagot küld külföldi tapasztalatcserére. A szövetkezeti tagok a S' ^vjetúnió, NDK, Jugoszlávia és Ausztria mezőgazdasági üzemeiben ismerkedtek meg a korszerű termelési és tenyésztési eljárásokkal. A szakmai ismeretek mellett a politikai ismeretekre is nagy súlyt helyezett a vezetőség és a tagság egyaránt • Heten Marxizmus-Leninizmus középiskolát végeztek. 1962—1966-os években a téli politikai oktatásban 30—35-en vettek részt évente. Később nagy sikerrel működött a pártházban a Paraszt Klub, ahol aktuális kül- és belpolitikai, valamint a tsz problémáit vitatták meg a pártszervezet vezetésével. Jelenleg a párt által szervezett szakosított tanfolyamokon tanulnak a szövetkezet tagjai. A tagság kulturális képzésére is sok gondot fordít a szövetkezet. Évente több alkalommal közösen mennek színházba. Az ismerd meg hazádat mozgalom keretében pedig évente az egész dolgozó tagságot két napos kirándulásra viszik. A programban üzemlátogatás és kulturális program is szerepel. „Az egyéni parasztember csak akkor ment ki a faluból, ha munkát keresett, vagy ha a piacra ment. Buszokkal járjuk az országot és sokan külföldre is eljutnak." A termelőszövetkezet alkalmas arra is, hogy a szövetkezeti tagok között kibontakozzék és elterjedjen a szocialista munkaverseny, amely jó eszköze a szövetkezeti parasztság szocialista nevelésének is. 1962 óta szervezik a versenyt a szövetkezeti tagságon belül. A verseny a brigádok között folyik. Minden év végén értékelik az eredményeket. A verseny győztesei az erkölcsi elismerésen túlmenően anyagi juttatásban részesülnek. A szövetkezet évente 100—150 ezer forintot fizet ki a jól szereplő brigádoknak. A szövetkezet életének első éveiben megfigyelhető, hogy a korábbi vagyoni helyzetből adódó ellentétek a fejlődés során eltűntek. „Ma már együtt dolgozik a volt cseléd, kisparaszt és jómódú gazda. A tagság értékelésének az alapja a végzett munka és a magatartás. Az értékmérő nem a tegnapi tulajdon, hanem az, hogy a tagok hogy járulnak hozzá a közös gazdaság megszilárdulásához" mondja Kovács László tsz-elnök. Eloszlottak a belépéskor keletkezett aggályok, kételyek, megszűnt az ismeretlen újtól való félelem is. A szövetkezet eredményei, a tagság jövedelme meggyőzte a parasztságot a