Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)
II. A Valkói „Új Élet" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története
3. Az üzemi szervezet változása. A vezetés színvonala. A fejlődés harmadik szakaszában a gazdálkodási feladatok megnövekedése szükségessé tette a korábbi szervezeti forma módosítását. 1967-ben új szervezeti felépítésben, a főagronómus irányítása alatt három ágazat jött létre: növénytermesztés, állattenyésztés és anyaggazdálkodás. Az ágazatok élén függetlenített ágazatvezetők álltak. A korábbi növénytermesztési és állattenyésztő agronómusok ágazatvezetők lettek. Az anyaggazdálkodási ágazat vezetője az elnökhelyettes. A megszervezett gépműhely és a korábbi önálló traktoros brigád a növénytermesztési ágazatvezető irányítása alatt dolgozott. A gépműhely élén egy függetlenített technikus állt. A traktoros brigád vezetője szintén függetlenített volt, technikumi végzettséggel. A korábbi négy növénytermesztési brigádból egyet kertészeti brigáddá szerveztek át, a beinduló öntözéses kertészeti munkák elvégzésére. 1968-ban a brigádot megszüntették, beleolvasztották a másik három brigádba. A brigád megszervezésével akarta a szövetkezet megoldani az öntözéses területek palántanevelését, az ápolási és betakarítási munkáit. Az öntözéses és a száraz kertészet dolgozói között a különböző kereseti lehetőségek miatt ellentmondások keletkeztek. Az ellentmondást a szövetkezet vezetősége a brigád felszámolásával és azzal oldotta meg, hogy a korábbi garnitúra vállalást kiterjesztette az öntözéses területekre is. 1968-ban újra megszervezték a fogatosbrigádot. A brigád élén a függetlenített brigádvezető állt. Az új munkaszervezet alapvető egységei a brigádok lettek, megszűntek a munkacsapatok is. 1970-ben létrehozták a palántanevelő telep beindításával a palántanevelő munkacsapatot. Az állattenyésztésben az állattenyésztési ágazatvezető irányítása alatt két brigád: a szarvasmarha-tenyésztő és a sertéstenyésztő brigád alakult. Élükön függetlenített brigádvezetők álltak. Az állattenyésztés takarmányellátására takarmánygazdálkodási csoportot hoztak létre 8 fővel, amely 1970-re 6 főre csökkent. Az anyaggazdálkodási ágazat részben a főagronómus, részben a főkönyvelő irányítása alatt végezte munkáját, élén függetlenített ágazatvezetővel. Az ágazat három egységből állt: termény raktár, fogyóeszköz-raktár és gépalkatrész-raktárból. 1968-tól kezdődően a szövetkezet függetlenített jogtanácsost alkalmazott, dr. Cseri László elvtárs személyében. A főkönyvelő Zséli Jánosné lett. Az üzemi szervezet felépítését szemlélteti a 2. sz. ábra. 1972-ben újból változott az üzemi szervezet, melynek felépítését szemlélteti a 3.sz. ábra. A vezetés színvonala a harmadik szakaszban tovább javult, 1969-ben a szövetkezet új vezetőséget választott. A vezetőség választása előtt két hónappal gondos előkészítés után közgyűlésen megválasztották a választási közgyűlés elnökét, a jelölő bizottság elnökét és tagjait, továbbá a szvazatszedő bizottság elnökét és tagjait. A megválasztott tisztségviselők között megtalálhatjuk valamennyi üzemág képviselőit, nőket, fiatalokat és időseket. A jelölő bizottság a rendelkezésre álló két hónap alatt felkeresett minden tsz-tagot.
