Pintér János - Takács Imre szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 3. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 8. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1976)
II. A Valkói „Új Élet" Mezőgazdasági Termelőszövetkezet története
21 q az átlagtermés, addig ezen belül a 330 kh vegyszeresen kezelt kukorica 1 kh-ra jutó átlagtermése 28,5 qvolt." A fejlődés második szakaszában a talajmunkák optimális időben való elvégzésére arra törekedett a szövetkezet, hogy megteremtse saját gépparkját. 1966. évvégén 11 db MTZ 5-ös, 2 db DT 413-as, 2 db K 301 l-es, 1 db RS 09-es és 1 db UE 28-as erőgéppel rendelkezett a szövetkezet, amelyekhez a legszükségesebb munkagépek is megvoltak. Ezen kívüfvolt a szövetkezetnek 2 teherautója: egy 4,5 t ZIL és egy 2,5 t GAZ 61-es. 1966-ban vásárolt a szövetkezet 2 db pótkocsit, egy Rapidtox permetezőt, 1 db markolót, 1 db Orkán járvasilózót és 1 db répalazítót. 1963-ban a 13.210 normálholdból, saját erőgéppel 8.040 normálholdat teljesített a termelőszövetkezet. 1966-ban a teljesített 26.400 normálholdat a szövetkezet saját gépeivel végezte el. A gabona gépi betakarítását a gépállomás végezte el. Az erő- és munkagépek javításához ebben az időszakban még nem állt a szövetkezet rendelkezésére saját gépjavító műhely. A munkákat a gépállomás végezte el. A termények tárolására 1966-ban elkészült a 32 vagonos magtár. A magtárpadlásos istálló mellett jelentős segítséget nyújtott, de még nem oldotta meg a gazdaság raktározási gondjait. A termények, főként a kukorica tárolására egy 10 és 15 vagonos góré állt a közös gazdaság rendelkezésére. A fejlődés második szakaszában még nem beszélhettünk a korszerű, a tudomány minden eredményét alkalmazni tudó növénytermesztésről, de a szövetkezet már túl van az első lépéseken. Megteremtette az alapját és lehetőségét, hogy az élen járó technika és technológia segítségével gyorsan növelje a terméseredményeket, hogy egyre hatékonyabban tudjon ellenállni a természet szeszélyeinek. c) Az állattenyésztés színvonala Az állattenyésztés színvonala évről évre növekedett. Termelési értéke közel a duplájára nőtt. Árutermelése biztos bevételi forrása lett a közös gazdaságnak. A számszerű növelés mellett továbbra is a minőségi javítást és az állategészségügyi feltételek megteremtését tartotta fő feladatának a szakvezetés. Az állatállomány a vezetőség által elkészített tervek alapján egyenletesen fejlődött. Az állatállomány alakulása az év végi leltár szerint 1963. 1966. Megnevezés db db Szarvasmarha 246 329 Ebből: tehén 91 157 Sertés 403 425 Ebből: anyakoca 76 60 Ló 73 43
