Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)
Dr. Fülöp Imre : A létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet története
is dolgoznak, többet is keresnek az átlagnál. Ők a szakma mesterei, a fontos részterületnek legalább olyan kiváló művelői, mint hajdan a „jó gazdaember" volt. A termelőszövetkezet vezetői „sorolják" a szakmunkásokat, a kiválók felé nagyobb az elvárás, rájuk számít a vezetés a legfontosabb feladatok megoldásában, ennek megfelelően egységnyi keresetük is magasabb. Ez az átrétegződés nem megy végbe anélkül, hogy a háztáji gazdaság változatlan maradna. A fiatal szakmunkás termelőszövetkezeti tag nem vagy alig tart már nagyállatot. Szabad idejét sajnálja már az otthoni állattartástól. Pihenni, szórakozni, tanulni akar, szakmája után viszont többet vár a közöstől, mintegy a háztáji pótlását is. Ennek fejében ő is többet ad: szakmailag magasabb színvonalú munkát és nagyobb munkatermelékenységet, az értékes munkaeszköz megőrzését, karbantartását, hatékony kihasználását. Korábban egy-egy kasza, kapa, villa, 2 lovas fogat volt a felelősségére bízva: értéke 5—-100, vagy 30—40 ezer forint. Az előállított termelési érték alatta volt az évi 30 ezer forintnak. Jelenleg nem ritka az olyan termelőszövetkezeti tag, akinek gondjaira bízott eszközök értéke csak százezer forintokban fejezhető ki, és az évi termelési érték átlagosan is közel van a százezer forinthoz, de nem ritkán az egy dolgozó által megtermelt érték megközelíti az egymillió forintot is. Ehhez már kevés a régi ismeret, erősen „meg kell fejelni" újonnan tanultakkal. Ez az alapvető különbség és ennek a rétegződésnek társadalmi, politikai hatása van a falu arculatára. — Tény, hogy a tagok között alapvető vagyoni különbség ma nincs, a múlt ezen átkos maradványa megszűnt, összes kihatásával. De az is tény, hogy nem egyforma, jövedelmi viszonyok között él minden parasztember, még az „Aranykalász" Termelőszövetkezet tagsága sem. Most nem a kereseti különbségekre gondolok, bár ilyen is van. De nem ez érdemel szót, hanem az, hogy vannak szép számmal szegény emberek. Olyanok, akiknek nincs szakmájuk, nincs állandó munkalehetőségük, csökkent munkaképességűek, járadékosok, korai nyugdíjasok. Ezek jelentős réteget képviselnek! Az eredményesen gazdálkodó „Aranykalász" Termelőszövetkezetben is, ahol megkülönböztetett módon gondoskodnak róluk, helyzetükön csak javítani lehet (javítanak is), de alapvetően megváltoztatni nem. Az „Aranykalász" Termelőszövetkezetben helyzetük lényegesen jobb az átlagosnál. Ennek ellenére ezt a társadalmi problémát figyelmesen tanulmányozni kell. Minden lehetőséget meg kell ragadni, hogy helyzetükön tovább javítsanak. A további eredmények alapján folyamatosan lehet javítani a szociálpolitikát részfoglalkoztatással, kiegészítő üzemágak létesítésével stb. lehet növelni jövedelmüket. Számuk a tagság kedvezőbb korösszetétele következtében csökkenni fog, és az ezután nyugdíjba menők lényegesen ked vezőbb helyzetben lesznek már. Történelmi feladata a termelőszövetkezetimozgalonmak, hogy ezt a szociális problémát is megoldja. Tovább fejlődik a vezetés A termelőszövetkezet vezetési módszerei tovább tökéletesedtek, mindinkább érvényesülnek az ágazati és vállalati vezetés elemei. A szakemberek nagyobb területet és önállóságot kapnak. Ugyanakkor a termelőszövetkezeti demokrácia fejlesztésére is gondja van a vezetőségnek. 4* 67
