Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)

Dr. Fülöp Imre : A létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet története

kezdetleges gépjavítás is. Az üzem termelési értékének közel 10%-át, mintegy 4 millió Ft-ot termel már a kiegészítő üzemág, döntő többségében építőipari tevékenység formájában. A termelőszövetkezet fejlődésének második szakaszában már lehetséges néhány értékmutató idősoros elemzése. A megalakuláskori 1960-as évhez viszonyítva a legfontosabb értékmutatók az alábbiak szerint alakultak: Me: millió/Ft-ban 1960 1964 1965 1966 Megnevezés Halmozott termelési érték 15,1 41,4 43,6 46,7 Szövetkezeti bruttó jövedelem 12,8 16,5 19,3 23,7 Felhalmozás 1,8 5,1 5,1 5,3 Tagok személyes jövedelme 8,3 12,3 13,1 16,4 Közös vagyon 17,8 40,5 45,6 40,4 Ebből: Álló vagyon 6,4 26,2 28,4 28,9 Forgó vagyon 11,4 14,3 17,2 x 11,5 A halmozott termelési érték 6 év alatt kereken megháromszorozódott, míg a szövetkezeti bruttó jövedelem csak közel a kétszeresére nőtt. Részletesebb számítások adatainak közlése nélkül is megállapíthatók a következők: A bruttó jövedelem jelentősen növekszik, ha 10 órás munkanapra és 1 szántóegységre vetítjük, de rohamosan csökken, ha az álló- és forgóeszközökre számoljuk. Ugyanez vonatkozik a nettó jövedelemre és a termelési értékre is. A fejlődésnek ez a tendenciája általános jelenség a magyar mezőgazdaság jelenlegi közgazdasági környezetében. Ahogyan növekszik a termelési költségekben az ipari eredetű termelőeszköz (akár beruházási javakban, akár forgóeszközökben) aránya, úgy csökken annak jövedelmezőségi rátája. Ugyancsak törvényszerűnek tekinthető, hogy ahogyan nő a termelési értékben az állattenyésztés részaránya, úgy csökken a jövedelem aránya, illetve ha volumene nő is, a növekedés üteme csökken. Ez a törvényszerűség összefüggésben van azzal is, hogy a műtrágya- és növényvédőszer-használat emelkedése, ha párosul a korszerű agrotechnikával, nagy termőképességű fajtával, úgy gyors ütemben képes növelni a termésátlagokat, csökkenteni a termékegységre jutó költségeket, következésképpen növelni a jövedelmezőséget. De nem ugyanilyen biztos ez az eredmény, ha az állattenyésztésben drága épületekben folyik a termék előállítása. A fejlődés második szakaszában ebben az összefüggésben (a jövedelmezőség alakulása) alapvetően nem változik a helyzet. Az élőmunka termelékenysége tovább növekszik, ha egy közös munkában részt vevő tagra számoljuk a nettó jövedelmet és a termelési értéket, de romlanak a mutatók, ha az álló- és forgóeszközre vetítjük azokat. A tendencia arra mutat, hogy egységnyi termelési érték növekedéshez évente emelkedő mértékben kell a termelőkapacitást biztosítani, vagyis a közös vagyon átlagosan a termelési értéknél nagyobb növekedése biztosítja a rendszeresen bővített újratermelés anyagi feltételeit. A létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezetben a megalapozás éveinek