Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)

Dr. Belák Sándor és Nemes Kornélia: A zalavári „Új Idők" Termelőszövetkezet története

VI. A^TERMELŐSZÖVETKEZET NAGYÜZEMMÉ VÁLÁSA 1965—1972 1. A gazdálkodás helyzete, 1965—67 1965 telén nagy csapás érte a többszörösen kitüntetett nagyüzemet. Még 1964 decemberében száj- és körömfájás miatt lezárták a községet és a Lebuj-majort. A zárlat 1965 január közepéig tartott. A zárszámadási közgyűlés beszámolóját is megafónon közvetítették a gyülekezési tilalom miatt. Az elnök az egész község lakossága nevében mondott köszönetet annak a 80 állattenyésztési dolgozónak, akik a közös állatállomány gondozását és ápolását a nehéz napokban magukra vállalták. Az 1965-ös év az elemi csapások éve volt. A Zala folyó háromszor öntött ki, tetemes károkat okozva, nagy terület került víz alá. Emiatt későn kezdődhettek meg a tavaszi mezőgazdasági munkák, aminek következtében csökkentek a termésátlagok is. A száj- és körömfájás, valamint az árvíz mellett jelentős jégkárt is szenvedett a szövetkezet. Összesen mintegy 12 millió forinttal lett kevesebb az előző évihez képest a termelés értéke. így az egy tehénre jutó tejtermelés 1688 literre cs ökkent, kereken 800 literrel volt kevesebb, mint a megelőző évben. A burgonya átlagtermése 25 q-val, a cukorrépáé 85 q-val csökkent. A bruttó jövedelem csak 6582 mEt volt, fel kellett használni a 2623 mFt tartalékalapot is. Csökkent a munkaegység értéke, de a szövetkezet mégis biztos megélhetést tudott nyújtani tagjainak. Abban az évben 58,31 Ft-ot ért egy munkaegység, a tagok átlagos évi jövedelme 17 130 Ft-ot tett ki. Ennek ellenére a közös vagyon tovább növekedett, folytatták a beruházási programot (az öntözőrendszer kialakítását), az év végéig több mint 11 millió Ft értékű beruházást valósítottak meg. A veszteség ellenére a termelőszövetkezet —• hagyományos módon — 190 nyugdíjasának és járadékosának a kéthavi többletnyugdíjnak megfelelő járandóságot kifizette. A három csapásgyengébb termelőszövetkezetet bizonyásan megrendítette volna, az erős zalavári termelőszövetkezet azonban pótolta a kiesést. A következő 1966. évben tovább erősödött a közös gazdaság, és emelkedett a szövetkezeti tagság életszínvonala. A közös vagyon értéke több mint 54 millió forintot tett ki;ennek 58,6 %-a tehermentes volt. A tervezett 18,19 millióval szemben 22 miliió forint árbevételt értek el. 1966. év gazdasági feladatait öt növénytermesztési és egy kertészeti brogáddal, valamint a szőlészeti munkacsapattal valósították meg. Jelentősen megnövekedett a géppark: 25 erőgép, 2 kombájn, 5 gépkocsi és mintegy 300 munkagép állott rendelkezésre. A szántóföldi növénytermesztésben 19, a kertészetben és szőlészetben egy-egy lófogat dolgozott, kapacitásuk 100%-ban ki volt használva. A növénytermelésben gazdasági szinten egy-egy brigádra 637 kat. hold összterület, ezen belül 380 kat. hold szántó jutott. Jelentős összeget fordítottak ebben az évben is a beruházásokra. A megvalósított