Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)
Dr. Fülöp Imre : A létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet története
gét. Erre nyilván azért volt szükség, mert a termelőszövetkezet tagjai közül többen nem voltak képesek a háztáji területek megmunkálására. Ezért az elmúlt években kialakult egy olyan helyzet, hogy egyes termelőszövetkezeti tagok a háztáji terület kiosztásának időszakában már eladták a föld használati jogát más termelőszövetkezeti tagoknak, esetenként kívülállóknak is. Ezt a termelőszövetkezet vezetése megtiltotta, és kimondotta, hogy aki a háztáji föld használati jogát eladja, a háztáji föld juttatásból azonnal ki kell zárni. Sőt kimondották azt is, hogy meg kell vonni a háztáji földet attól a termelőszövetkezeti tagtól is, aki a másik tagtársától háztáji föld használati jogot vásárolt. A helyzet rendezésére lehetőséget adnak a termelőszövetkezeti tagnak. Minden év március 31-ig az őt megillető háztáji föld közvetlen használati jogáról megváltás ellenében írásban lemondhat. Ezzel szemben megilleti őt 100 négyszögölenként 3 q csöves kukorica, amelyet a termelőszövetkezet legkésőbb október 31-ig lakására szállít, és amely kukoricának a nedvességtartalma 30%-nál magasabb nem lehet. Annak a termelőszövetkezeti tagnak, aki sorkatonai szolgálatot teljesít, és aki a bevonulás előtti évben megszerezte a kötelező munkaegységet vagy munkanapot, szintén háztáji föld megváltást adnak. Az a sorkatonai szolgálatot teljesítő termelőszövetkezeti tag, aki egyedülálló, 800 négyszögöl után 24 q, az eltartásra kötelezett sorkatonai szolgálatot teljesítő termelőszövetkezeti tagot 1600 négyszögöl háztáji föld után 48 q csöves kukorica megváltás illeti meg. A termelőszövetkezet vezetősége gondot fordít arra, hogy a közös területből kimért háztáji földterület rendszeresen részesüljön istállótrágyázásban. A háztáji állatállomány részére alomszalmát a közös gazdaság istállótrágya ellenében juttat, mégpedig 1 q szalmáért 8q istállótrágyát kell a közös gazdaság rendelkezésére bocsátani. A háztáji föld további trágya szükségletének kielégítésére a termelőszövetkezeti tag minden évben kat. holdanként 160 kéve leveles kukoricaszárat köteles a termelőszövetkezet részére átadni. Ennek ellenében a termelőszövetkezet köteles a közös területből kimért háztáji földet ugyanúgy szervestrágyázásban részesíteni, mint a közös területét. Amelyik termelőszövetkezeti tag a leveles kukoricaszár átadási kötelezettségét október 31-ig nem teljesíti, az köteles évente kat. holdanként 320,— Ft trágyázási hozzájárulást fizetni. Ez az összeg a november havi előlegfizetéskor kerül befizetésre. A létavértesi „Aranykalász" Termelőszövetkezet megalakulása után nyomban nagy gondot fordított a szociális juttatásokra. Már az 1961. évi részesedési szabályzatban kiemelt fejezetet képez az öregségi és munkaképtelenségi járadékosok jövedelmeitek kiegészítése és a szociális juttatás. Külön alapot képeztek a járadékok kiegészítésére. Ebből az alapból 400,— Ftra egészítik ki a 260,— Ft-os öregségi, vagy munkaképtelenségi járadékot annál a tagnál, akinek egy eltartottja van. Aki egyedül él, annak 300,— Ft-ra egészítették ki. Azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak, akik még a törvényben előírt korhatárt nem érték el, de az orvosi bizottság véleménye szerint legalább 70%-ig munkaképtelenek, a 300,— Ft, illetve a 400,— Ft-nak annyi százalékát fizették ki, amilyen százalékban munkaképtelen az illető 70 és 100% között. Szülési segélyben részesítették azt a női tagot, aki a szülést megelőző évben legalább 80 munkaegységet teljesített, aki nem termelőszövetkezeti tag, de a férjét a közös munkában segíti és a férje 240 munkaegységnél többet teljesített. A házassági segély összege 800,— Ft. Ha a tag felesége vagy gyermeke halt meg,
