Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)
Dr. Lőkös László: Az alsószuhai „Új Élet" Termelőszövetkezet története
A régi középparasztok azonban zárt egységet képeztek, csak színlelték az elismerést, az újakat nem fogadták be soraikba. így a község legjelentősebb paraszti rétege — a középparasztság — két részre oszlott, a régi ,,igazi" gazdákra és az új földhöz jutottakra, a „demokrácia csinálta" gazdákra. 2. Az „Uj Elet" Termelőszövetkezet megalakulása, a község szocialista átszervezésének problémái, a) Az „Uj Elet" Termelőszövetkezet megalakulása A két munkáspárt egyesülése után előtérbe került a falu szocialista átalakulása. A megyében is egymásután jöttek létre az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek. 1948-ban 9, 1951-ben pedig már 340 termelőszövetkezeti csoport, illetve termelőszövetkezet működött. A megyei és járási pártbizottságok aktivistái — a „falujáró brigádok" — Alsószuhára is elvitték a hírt, a tapasztalatokat, az elsőként létrejött termelőszövetkezetek példája alapján. Elsősorban a szegényparasztokat, az újonnan földhözjuttatottakat keresték fel, mivel a megyében létrejött közös társulásokat szegényparasztok alkották. A községi pártszervezet szintén a volt cselédek, napszámosok, szegényparasztok soraiban folytatott agitációs munkát a termelőszövetkezetek megalakítása érdekében. A volt cselédek és szegényparasztok, a földhöz juttatottak egy része fontolóra vette, amit a párt küldöttei elmondtak a közös gazdaságokról, a nagyüzemi gazdálkodás kialakításának szükségességéről és előnyeiről. Miután e rétegek kevés állattal, hiányos gazdasági felszereléssel rendelkeztek, megfelelő munkaeszközök hiányában felismerték, hogy ők csak úgy boldogulhatnak, ha összefognak, s közösen végzik munkájukat. A községi párttitkár s az alapszervezet tagjai külön-külön beszélgettek a családokkal, majd az 1950. szeptember 1-én tartott közgyűlésen „Új Élet" néven megalakult a közös gazdaság. Az alapító családtagok száma 27 fő, a családok száma 17. A létrehozott közös gazdaság összterülete 177 ha, ebből 103 ha szántóföld volt. A termelőszövetkezet elnökének Kovács Józsefet — egy volt középparasztot— választották meg. b) Az új életforma kezdete, nehézségei Az „Űj Élet" Termelőszövetkezet a paraszti életforma új módjának előhírnöke volt Észak-Borsod hegyes vidékén. Mint a környék első társasgazdaságainak egyikét, sokan figyelték, várták fejlődését, gazdálkodásuk eredményétől tették függővé belépésüket. Mások kíváncsian szemlélték, hogy a ,.magyar lélektől idegen" gazdálkodási forma mennyiben tud gyökeret verni. A kudarcot várók sem voltak kevesen, s kárörvendve lestek egy-egy sikertelen vállalkozást. Akadtak olyanok is, akik ellenségnek tekintették a közös gazdaság tagjait, hangoztatva: „ők okozzák, ha nincstelenekké válunk, ha elveszik földjeinket, ha ezek nem lennének, soha nem lehetett volna itt kolhozt csinálni". A kis kollektívának minden erejét latba kellett vetnie, hogy legyőzze a kételyeket, a csoporton belül támadt ellentéteket, s a kívülről jövő támadásokat. E harc