Donáth Frenc szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 2. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 7. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1973)

Dr. Lőkös László: Az alsószuhai „Új Élet" Termelőszövetkezet története

ten folyik, a Szuha patak mindkét partján és a fölötte elterülő domboldalakon, dombtetőkön. A község talaj féleségeinek legcélszerűbb hasznosítását, — ha egy-egy gabona, kapás vagy pillangós vezér-növénnyel akarjuk jellemezni —, az alábbi hasznosí­tási típusokat találhatjuk Alsószuha határában: —• búza—-kukorica—lucerna talajok, — búza—kukorica—vöröshere talajok, — rozs—burgonya—vöröshere talajok, — zab—burgonya—bíbor here talajok. Fenti vezérnövények talaj igényéből következtetve, megállapítható az egyéb, helyileg sikeresen termeszthető növények viszonylag széles skálája. Ha ehhez számításba vesszük a község természetes gyepjeit is, akkor e növényi skála még tovább bővül —ugyanis a Szuha patak völgyének jelentős részét rét —, több régi patakmeder völgyét pedig legelő foglalja el. A rét nagyrészt csak savanyú fiivet terem. Ennek botanikai összetétele a lecsapolások óta már javul. A rét és legelő jelentősen hozzájárulhat a községben folyó állattenyésztés takar­mányellátásához. Éghajlata és éghajlatának jellemző számértékei: E vidék hazánk legészakibb terü­letei közé tartozik, mintegy 100 méterrel magasabban az alföldi sík területeknél, a Kárpátok fő vonulatának viszonylagos szélárnyékában. Az időjárási, éghajlati viszonyokra jellemző a relatíve kevesebb évi napsütés, mérsékelt nyári felmelege­dés, a nagyórtékű és tartós hőségek kialakulásának hiánya. Gyakori a hideg és a viszonylag hosszantartó tél után késői tavaszi felmele­gedés, ősszel pedig a fagyok korai beköszöntése. Bár a tél hideg, a mérsékeltebb nyári felmelegedés következtében, az évi hőmérsékleti ingadozás — január és július hó közepének eltérése egymástól 22,4 C fok, ez 2—3 C fokkal kisebb, mint az azonos szélességen fekvő alföldi területeinké. Az évi csapadék 601 mm, ami viszonylag kisebb eltérést mutat (50—100 mm), mint ami az alföldi tájakon lehull. De ha figyelembe vesszük az előbb már említett hűvösebb nyarat s azt a tényt, hogy a csapadék évi menetében egy jól kiemelkedő maximum van, úgy azt kedvezőnek tekinthetjük termesztési szempontból. Uralkodó szélirány az északi, de jelentős még az északnyugati szél is. A szélerős­ség — egész éven át — viszonylag mérsékelt, mivel a vidék a Kárpátok fővonula­tának (Magas és Alacsony Tátra stb.) szélárnyékában fekszik, tehát ez mind az elpárolgás csökkenése, mind az esetleges defláció létrejöttének megakadályozása szempontjából kedvező. A napsütés évi átlaga 1850 óra körül van, a tenyészidőszaké (IV—IX. hó) 1380 óra, — a legnagyobb július hónapban 275 órával. A felhőzet évi mennyisége ellen­tétes a napfény-tartammal szemben, mert a kevesebb napfény a nagyobb borult­ság következménye. b) A község közgazdasági viszonyai Alsószuha Borsod-Abaúj-Zemplén megye északnyugati szélén fekszik. Legköze­lebbi vasútállomása Sajókaza és Putnok. Mindkettő kb. 20 km távolságra van a falutól. A megyeszékhelytől mintegy 40 km-re, a járási székhelytől pedig meg­közelítően 30 km-re terül el. A megye és járás központját Összekötő Miskolc— ózdi makadámút az előzőekben említett községeket érintve, megközelítően 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom