Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Halász Péter—Tóthné Loós Gyöngyi: A Makói „Űttörő" Termelőszövetkezet története

Az 1960-as évek elején végzett felmérés szerint egész Makó határában akkor mindössze 372 kat. h. vízrendezésre és meliorációra szoruló terület volt, de ez azóta jelentős mértékben növekedett. Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézete részletes vizsgálatot folytatott Makó határában. E szerint az Úttörő termelőszövetkezet Maros menti területein nyers öntéstalaj, a távolabbi részeken már humuszban gazdagabb öntéstalaj, a Marostól még messzibb eső földeken pedig réti talaj található.. Mindhárom talajtípus mélyebben vagy sekélyebben eltemetett réti agyagon alakult ki, és ennek az a következménye, hogy a lefelé szivárgó csapadék vízelzáró rétegbe ütközik. Emiatt csapadékosabb években erősen belvizesedésre hajlamos a terület. 1. táblázat Makó főbb éghajlati adatai (1901—1950) Megnevezés A hőmérséklet, C° Évi, I—XII. hó 11.2 Tenyészidőszak, IV—IX. hó 18.4 Tél, XII—II. hó +0.2 Tavasz, III—V. hó 11,5 Nyár, VI—VIII. hó 21,4 Ősz, IX—XI. hó 11,9 Legnagyobb évi átlag 12,8 Legkisebb évi átlag A csapadék A köévi dös össze- napok ge, mm száma* 9,0 565 325 106 140 173 146 794 371 25,0 3.7 14,7 2,3 1,1 6,9 Napfénytartam, óra 2066 1500 206 580 854 432 Atl. relatív nedvesség *% 74 67 83 64 76 Fagyos Hőnapok összeg száma* 84,70 1,75 61,70 72 13,15 9,8 4300 3378 190 1064 1975 1071 * Szeged ** 1940—1954 Forrás: Magyarország éghajlati atlasza. Bp. Csongrád megye járásainak és községeinek fontosabb mezőgazdasági adatai. Bp. 1965.