Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)
Csepely—Knorr András: Tíz év a közös úton
A GAZDÁLKODÁS EREDMÉNYE Az eddig elmondottak a gazdaság tevékenységének változásáról, annak alakulásáról, a termelési színvonalról számoltak be. Mindebből az tűnt ki, hogy a termelőszövetkezetben állandóan törekedtek munkájukat javítani, a termelést bővíteni; csaknem minden fejezetnél utaltunk arra is, hogy igyekeztek szem előtt tartani a változások ökonómiai hatásait, munkájukat minden esetben tudatosan a gazdaságosság keretei között kívánták folytatni. Az ökonómiai megfontolásokra többször hivatkoztunk, nem egyszer olyan következtetést vontunk le, hogy bizonyos kezdeményezés, vagy éppen fordítva, meglevő folyamat elhagyása gazdaságossági okok miatt történt. A következőkben azt vizsgáljuk, miként sikerült a gazdaság vezetőinek ilyen irányú elképzeléseiknek eleget tenniök, hogyan alakult a gazdálkodás eredménye, részleteiben nézzük a gazdaságosság kérdéseit, a ráfordítás-hozam arányok változásának megfelelő költség-termelési érték-jövedelem vonatkozásokat, igyekszünk visszautalni a korábbiakban még csak feltételezetten tett megállapításainkra. Végeredményben igyekszünk megvilágítani a gazdálkodási tevékenység gazdasági kapcsolatait. 1. A termelési érték növekedése A termelés volumenének változása, a termelési eredmények alakulása jól tükröződik a halmozott termelési érték alakulásában. A gazdaság teljes termelési értékének egy szántóegységre számított adatai mutatják legtisztábban azt a rendkívül nehéz munkát, amit a termelőszövetkezet vezetői végeztek annak érdekében, hogy előbbre lendítsék a gazdálkodást, az egyesülések negatív hatásait mielőbb kiküszöböljék, és a korábban gyengébb egységeket is ne csak a maguk színvonalára emeljék fel, hanem vele együtt az egész gazdaság eredményét tovább növeljék. A halmozott termelési érték abszolút és egy szántóegységre számított értéke a következőképpen alakult az elmúlt tíz évben (27. táblázat): A szántóegységre jutó termelési értéken érezhető jól, hogy az egyesülések során mindig csökkent vagy megállt a termelési érték növekedése. 21* 323
