Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Csepely—Knorr András: Tíz év a közös úton

A laboratórium elvégzi mindazokat a vizsgálatokat, amelyeket fentiekben felsoroltunk. Egy ilyen létesítmény rentabilitását általában elég nehéz­értékelni. Egyértelműen megállapítható volt azonban az a gazdasági ered­mény, amit mindjárt az első évben a Termény forgalmi és a Vetőmagter­meltető Vállalattal fennálló kapcsolatukban elértek. Minden kimenő és beérkező tételből mintát vettek, azt elemezték és minden esetben, amikor a szállító vagy az átvevő minősítése a saját laboratórium eredményétől eltért, egy közösen kivett mintát az illetékes hivatalos laboratóriumba is elküldtek vizsgálatra. Miután a hivatalos vizsgálatok minden esetben alá­támasztották a saját laboratórium eredményét a szállító vagy átvevő vál­lalatok eredeti minősítésével szemben, így igazolt és elért minőségkülön­bözetből egy év alatt 600 ezer forintot meghaladó összeget inkasszált a gazdaság. Ez az egy tétel többszöröse annak, amibe a laboratórium teljes felszerelése és üzemeltetési költsége került. A viszonylag szerény anyagi befektetés megfelelő szellemi tőkével kapcsolódva jelentősen hozzájárult a termelőszövetkezet gazdasági eredményeinek javulásához, de ami leg­alább ilyen mértékben nem megvetendő, garanciát nyújt a gazdaság ál­tal szállított termékek állandó minőségének biztosítására és a gazdaságon belüli termékek ökonomikus felhasználására. Jól jellemzik ezt, hogy 1969­ben a Terményforgalmi Vállalat minden esetben elfogadta a szállítólevele­ken feltüntetett saját minősítést anélkül, hogy azt ellenőrizte volna. Kétségtelen, hogy a saját minősítés eredményét akkor is feltüntették az eladásra szánt termékeken, ha az kedvezőtlen volt a gazdaság számára. A termelőszövetkezet vezetősége felajánlotta a környező gazdaságok­nak, hogy költségmentesen elvégzik a hasonló jellegű vizsgálatokat, elem­zéseket. A gazdasági vezetők nagy hányada még mindig csak a mennyiségi termelés és a nagy számok bűvöletében él, nem érzékeli azt, hogy a minő­ségi eltérés milyen jelentős mennyiségi különbözettel ér fel, és sajnos alig veszik igénybe ezt a valóban hatékony segítséget a környező termelőszö­vetkezetek. 6. Az árutermelés arányai Az árutermelés alakulását a termelőszövetkezetben a töretlen növe­kedés jellemezte. Érdekes és jellemző az állami és az egyéb értékesítés aránya. A termelőszövetkezet nem rendelkezik jelentős elárusítóhelyekkel, így árutermelése gyakorlatilag az állami vállalatoknál történő értékesí­tésben, illetve saját tagjainak és alkalmazottainak ellátásában nyilvánul meg. Az árutermelés méreteinek gyors növekedése, ugyanakkor a termelő­szövetkezeti tagok termékátvételének csak korlátozottan növekvő tenden­ciája egyértelműen az állami értékesítés mértékének és arányának növe­kedését eredményezte (24. táblázat).

Next

/
Oldalképek
Tartalom