Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)
Csepely—Knorr András: Tíz év a közös úton
A TERMELÉS MÉRETE É3 TECHNOLÓGIÁJA A íermelés méretét a termelőszövetkezet életének első hét évében elsősorban a gazdaság nagysága, az egyesülések határozták meg. Az egyesülések egyúttal pozitív és negatív irányban egyaránt hatással voltak az alkalmazott termeléstechnológiára is. Az egyesülések során ugyanis általában gazdasági eredményeit, felszereltségét tekintve gyengébb gazdaságok csatlakoztak a termelőszövetkezethez, mint amilyen szintet már addig elértek a Közös Út Termelőszövetkezetben, így újra és újra olyan problémákkal kellett megküzdeniök, amelyeken már többször is túljutottak. Ugyanakkor a viszonylag korszerűtlen csatlakozó gazdaságok nem határozták meg a már korábban kialakított eszközeikkel a gazdaság továbbhaladásának irányát, hanem lehetővé tették azt, hogy a nagygazdaságon belül fokozatosan alakítsák ki a korszerű szakosítást és az ennek megfelelő technológiát. Az 1966-ban véglegesen kialakult területen, az utolsó egyesülés után kezdődhetett meg a tulajdonképpeni fejlesztési munka, amikor már túlléphettek az elmúlt időszak hiányosságainak állandó pótolgatásán, és előre tekintve kezdhették meg a jövő nagygazdaságának alapjait lerakni. 1. Növénytermelés A növénytermelés méreteit — különösen kezdetben — a területnagyság szabta meg elsősorban. A termeléstechnológiát tekintve a kezdeti időszakban főként a termőföld meglevő, természetes termőképességének feltárására korlátozták erőfeszítéseiket. Ez azt jelentette, hogy a gépi beruházások gyors növelése során az erőgépek és a talajművelő munkagépek beszerzését részesítették előnyben. A kezdetleges, kisüzemi módszereket fokozatosan váltotta fel a gépi munka. A középkötött, mintegy 60%-án erodált, egyébként általában jó termőképességű talajokon a korábbi felszínes talajmunkát követően évről évre kiterjesztették és általánossá tették a kalászos tarlók diszktillerezését, a vetőágyak előkészítéséhez pedig ezen túl minimálisan a 18—20 cm-es
