Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Csepely—Knorr András: Tíz év a közös úton

ség életében kifejtett korábbi szerepéről már szóltunk a nemzetiségek helyzetének jellemzésénél. A község lakossága ellenvetés nélkül elfogadta az ajánlást a elnökjelölt kivételével. Ismerte az embereket, a különböző paraszti rétegek hangadóit, tisztában volt mindazzal a nehézséggel, amely abban az időben egy termelőszövetkezeti elnökre hárult, ha munkáját lelkiismeretesen, a közösség érdekében, ugyanakkor a népgazdasági célok szem előtt tartásával akarta elvégezni. Tudta, hogy a külső nehézségekkel csak úgy birkózhat meg, ha erejét nem kell teljesen szétforgácsolnia személyi belviszályokra. Csak azzal a feltétellel volt hajlandó az elnöki tisztet elvállalni, amennyiben az alakuló közgyűlés egyetlen tartózkodás, vagy ellenszavazat nélkül fogadja el jelölését és választja meg őt. A tagoktól megkapta a bizalmat, amit azóta is élvez, amivel él, de amivel eddig még nem élt vissza soha. A gazdaság formai megalakulását az eszközök átvétele, a közös vagyon kialakítása követte. Itt is egyéni úton jártak. Az alapító tagok közül, minden réteget képviselve, öttagú értékelő bizottságot választottak. A bizottság először az elnöktől és családjától vette át a közösnek szánt termelőeszközöket. Kiváló diplomáciai érzékkel a család eszközeinek, állatállományának legjavát adta át az akkor kialakult szabadpiaci áron. A példát a bizottság tagjai követték és így lélektanilag kedvezően megalapozva végezhették munkájukat, érvelhettek a tagoknál. Az eredmény az volt, hogy a közös gazdaság jó minőségű eszközökkel, megfelelő kondíciójú és termelőképességű állatokkal kezdhette meg a közös gazdálkodást. A korábbi, 1957-ben feloszlott termelőszövetkezet eszközállományát 1 db 100 férőhelyes tehénistálló képviselte. Ezen túl csak a tagoktól megvásárolt eszközök és állatállomány tette ki az induló közös vagyont. A tagok által bevitt gazdasági felszerelés és a lovak becsült értékének 80%-át a gazdaság egy éven belül kifizette a tagoknak, a bevitt eszközérték 20%-át a tagok hozzájárulásként adták a közös gazdaságnak. Gondoskodtak a forgóeszközállományon belül a gazdálkodáshoz szükséges készpénzről is. Az alakuló közgyűlésen vállalták, hogy minden belépő tag 500 Ft-tal, valamint kat. holdanként további 100,— Ft-tal járul hozzá az indulási alaptőkéhez. A helyzetismertetés során kitértünk arra, hogy Belvárdgyula mezőgazdasági területe kitűnő és jó termőképességű. Ez meglátszott a kollektivizálást megelőző évek egyéni gazdaságainak terméseredményeiben is. A fontosabb terményekből a következő termésátlagot érték el több év átlagában : — őszi búza 8-12 q/kat. h. — őszi árpa 10—12 q/kat. h. — kukorica 14—16 q/kat. h. — burgonya 60-80 q/kat. h. — cukorrépa 100 q/kat. h. Az állati terméktermelés színvonalát jól jellemzi a 2000 l/tehén átlagos tejtermelési szint. A község állatállományát 200 db tehén, valamint