Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Szénay László: A Tiszakarádi „Új Élet" Termelőszövetkezet története

menyeket várnak. Valóban igaz, hogy az agrotechnikai feltételek jelentősen javultak az utóbbi években. A termelési tényezők növelése költségnövekedést eredményezett, s joggal várták el a nagyobb hozamokban ennek megtérülését. A növénytermelés átlagában ez az elvárás teljesült is, hiszen a gazdaságban az összes és az 1 kat. holdra jutó tiszta jövedelem — az állattenyésztés vesztesége ellenére is — növekedett. A növénytermelés feltételeinek, tényezőinek szintjét jelzik a következők (a gépesítés helyzetét már az előzőkben regisztráltuk) : — 700 kat. hold szántóterület és 200 kat. hold (minta-) legelő öntözhető az előző időszakban létesített öntözőtelepek révén. Ebben az időszakban kiépítették a mély fekvésű öntözőtelep lecsapoló csatornáit, amivel a vízgazdálkodás egészében javult. — A gyakorlatilag 120 kat. holdon kialakított mintalegelőn az öntözés, a műtrágyázás és a szakaszos-sávos legeltetési rendszer együttes hatására 120 q-n felüli kat. holdankénti fühozamot értek el. — A korábbi években elkezdett talajjavításokat is beszámítva mintegy 800 kat. holdon végezték el a talajjavítást (meszezés, istállótrágya). — Az állatlétszám növekedése révén javult a szervesanyag-utánpótlás. bár ennek mértéke korántsem tekinthető kielégítőnek. Az 1966—1969. évek átlagában a szántónak 6,3%-a kapott istállótrágyát. A lucerna, a vöröshere és borsó tarlóját figyelembe véve évente a szántóterület 10%-a részesült fokozott szervesanyag-visszapótlásban (163 q istállótrágya-egyenérték kat. holdanként). Ez elméletileg az adott terület 8 évenkénti szervesanyag-visszapótlását jelenti, ami bizony messze van a szükségestől. Emellett nőtt a műtrágyafelhasználás. 1968-ban 45 kg, 1969-ben 69 kg az 1 kat. hold szántóra jutó műtrágya-hatóanyag. A szervestrágyát főleg a kukorica, a burgonya és a cukorrépa alá juttatják, a műtrágya zömét (több mint felét) a kalászosok kapják. A műtrágyázott terület 1 kat. holdjára jutó műtrágya-hatóanyag megoszlásában tükröződnek a jövedelem és egyéb gazdasági érdekek (1969-ben): Hozzávetőleges számítás szerint a taljerőegyensúly fenntartásához — a meglevő tápanyag-visszapótláson kívül •— még mintegy 550—500 q vegyes műtrágyahatóanyagra lenne szükség csak a szántóterületen (több mint 11 kg/kat. hold). Az egyéb művelési ágakat, továbbá az öntözésből eredő többletigényt is figyelembe véve azonban még legalább ennek háromszorosával kellene növelni a műtrágya-felhasználást. — Az altalajlazítás elterjedése (vízzáró réteg feltöltése) javítja a vízgazdálkodást. kalászosok cukorrépa kukorica szántóföldi zöldség évelő pillangósok burgonya egyéb szántóföldi növény 76 kg/kat. hold 96 kg/kat. hold 66 kg/kat. hold 24 kg/kat. hold 22 kg/kat. hold 12 kg/kat. hold 117 kg/kat. hold