Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Szénay László: A Tiszakarádi „Új Élet" Termelőszövetkezet története

zetők által kiadott utasításokat több esetben nem hajtják végre. Utasítja a vezetőséget, hogy „azoktól a tagoktól, akik ebben az évben az előírás szerinti kötelező munkaegységet nem teljesítették, minden kedvezményt (kenyérgabona-juttatás, részes művelés stb.) vonjanak meg". 2. Megmaradnak, sőt erősödnek a tulajdon elleni vétségek. A lopások zöme a háztáji állatartás részére valamilyen takarmány eltulajdonítása. 3. A gépesítés és a technikai káderek képzésével kapcsolatos hiányosságok ellentmondása éleződik, hiszen egyre több és korszerűbb gép van a gazdaságban. Itt is elég néhány példát említeni : — Egy 1963. évi jegyzőkönyv szerint a DT—54-es traktor hengerfeje a helytelen üzemeltetés (túlerőltetésből fakadó túlmelegedés) miatt megrepedt ; — az 5/1965. sz. igazgatói határozat megállapítja, hogy „a termelőszövetkezet nem rendelkezik megfelelő képzettségű műszaki szakemberekkel, pedig a nagyfokú gépesítés megkövetelné"; — 1964-ben az egyik igazgatósági ülésen az elnök bejelenti, hogy „a termelőszövetkezet gépállománya jelen időszakra olyanra fejlődött, hogy a jelenlegi brigádvezetőt, mivel nem rendelkezik semmiféle szaktudással, kén3'telen volt leváltani, s helyette olyan személy beállítása vált szükségessé, aki gépszerelő szakmával rendelkezik". 4. A szervezési, vezetési és döntési feladatok a megnövekedett gazdaságban igen sokrétűek, s ha megoldásuk zömmel sikeresnek tekinthető is, igen sok az e téren jelentkező probléma; — Az öntözőtelepek megépítésével kapcsolatos döntés kissé elhamarkodott, nem támaszkodik belső üzemi elemzésre. A Vízügyi Igazgatóságon elkészített program túlságosan szépnek tüntette fel az öntözés előnyeit. A gazdaság illetékes szakemberei nem számoltak megfelelően az öntözőtelepek helyének, kiválasztásának fontosságával, az öntözéses gazdálkodás tényezőinek a megteremtése hiányos (lecsapolórendszer, talajerővisszapótlás, szaktudás stb.). A hiányosságok miatt az öntözés nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (bár ebben a berendezés megvalósítását követő évek csapadékos időjárása is közrejátszik). — A termelési struktúra változtatásaival kapcsolatos döntések sokszor megalapozatlanok. A változtatásokat a pénzügyi helyzet javítására való törekvés irányítja, de mögötte a feltételek megteremtése már döntési hiányosságokat takar. Emiatt sok a nem teljesített szerződés. Például 1962-ben igen sok az akadályközlő jegyzőkönyv és tárgyalás: például 5 kat. holdon 300 q sárgarépára szerződnek, teljesítés 74 q; 50 kat. holdon 150 q mák termése helyett a teljesítés 10,6 q; 10 kat. hold karfiol 600 q-ás szerződése helyett csak 84 q az értékesítés. 1963-ban hasonló problémát okoz az 1230 kat. holdon tervezett vetőmagtermesztés, amelynek feltételeit szinte lehetetlen megteremteni, a terv tehát megalapozatlan. — Nagy problémát okoz a munka megszervezése és díjazása. A részes művelés mellett gondoskodnak arról, hogy a fő ágazatok munkáinál állami gazdasági munkanormákat alkalmazzanak.