Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Szénay László: A Tiszakarádi „Új Élet" Termelőszövetkezet története

A számok és a változások indexei eléggé jól jelzik az ellentmondásos fejlődést, a gazdasági ingadozást s azt a törekvést, hogy a bruttó jövedelemhez nem mindig igazodva, a munkaráfordítások hatékonyságától függetlenül a személyes jövedelmet bizonyos szinten tartsák. Az egy tagra jutó jövedelem csökkenő számai ellenére ez nem okoz különösebb problémát a tagság körében. Először azért nem, mert az első évhez (1961-hez) képest a 9 ezer Ft-ot megközelítő 1 tagra jutó részesedés öszege majdnem kétszeres nagyságú. Másodszor a tagság egészének jövedelme úgy szóródik, hogy az elsősorban közös gazdaságból élő (háztáji állattartással nem rendelkező) tagság jövedelme meghaladja a 10 ezer Ft-ot. A fejlett háztájival rendelkező családokban a háztáji jövedelem a közösből származónak a többszörösét is kiteszi. Az ide sorolható tagok egy része növeli ugyan a taglétszámot, de teljesített munkaegységük (munkanapjuk száma) kevés. Egyébként az átlagnál maradva is a „közösben eltérően érdekelt" családok eltérő közös munkája is kiegyenlítőleg hat, s végeredményben az egy családra jutó részesedés folyamatosan növekszik, ami a tagok megelégedését váltja ki. 1 családra jutó részesedés : 1961- ben 1962- ben 1963- ban 1964- ben 1965- ben 5 039 Ft 7 284 Ft 10 864 Ft 9 303 Ft 10 871 Ft A szövetkezeti tagok és családtagok nem egyformán érdekeltek a közös munkában. Azok a családok, amelyekből valaki az alapjövedelmet más foglalkozásból szerezte, vagy azok a tagok és családok, amelyek háztáji gazdasága igen fejlett volt, kevésbé vettek részt a közös munkában, s így ezek közösből származó évi jövedelme is kisebb volt. A közös munkában rendszeresen részt vevő tagok és családtagok innen származó keresete biztosította a megélhetést, a háztáji jövedelemmel együtt pedig a korábbi középparaszti életszínvonal anyagi fedezetét. Elsősorban a közös munkában való részvétel és csak kisebb mértékben a szakértelem szerinti különbség az okozója a szövetkezeti tagok átlagkeresetében mutatkozó nagy különbségeknek: 1 9 6 4 1 9 6 5 Átlagkereset, Ft tagok száma az összes tagság tagok az összes tagság %-ában száma %-ában 1 000— 5 000 294 45,1 234 43,3 5 001—10 000 154 23,6 148 27,3 10 001—15 000 118 18,1 119 22,0 15 001—20 000 66 10,1 31 5,7 20 000 felett 20 3,1 9 1,7 összesen : 652 100,0 541 100,0