Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Szénay László: A Tiszakarádi „Új Élet" Termelőszövetkezet története

Bab: 7—10 q termés esetén 10—12 q termés esetén 12—15 q termés esetén 400 700 1000 Ft készpénzben. Ft készpénzben, Ft készpénzben. Mák: 3 q-tól 4 q-ig átlagtermése esetén 500 4 q-tól 5 q-ig átlagtermése esetén 700 5 q-tól 7 q-ig átlagtermése esetén 1000 Ft készpénzben, Ft készpénzben, Ft készpénzben. Burgonya: 30—100 q termés esetén 100—120 q termés esetén 120—140 q termés esetén KI q burgonya természetben, q burgonya természetben, q burgonya természetben. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy a premizálási rendszer nem volt képes megoldani a munkafegyelem lényeges javulását. A premizálás természetbeni része utáni nagyobb érdeklődés a háztáji gazdaságok fejlődésével öszszefüggésben később a részművelés elterjedéséhez vezet. A közös gazdaságnak törekvése ugyan az állattenyésztés fejlesztése, de ebben az első időszakban a termelés, az árbevétel és a jövedelemszerzés fő ágazata a növénytermelés marad. Az állattenyésztés kicsiny súlyára utal, hogy a számosállatra jutó közös terület 1960-ban is 5,5 kat. hold. Az első időszakra vonatkozóan az árbevételre, a termelési értékre és a bruttó jövedelemre vonatkozó adatok tanúsága szerint a termelés a földterületnél nagyobb mértékben növekszik. Az alakulás évéhez képest a közös terület növekedése 55°o-os. Ezzel szemben a halmozott termelési érték 250%-kal, a bruttó jövedelem 220%-kal nő. Az időszak utolsó évében a bruttó termelési érték meghaladja a 10 milió Ft-ot, a bruttó jövedelem pedig a 6 millió Ft-ot. A területegységre és az egy tagra jutó bruttó jövedelem meghaladja a termelőszövetkezeti országos átlagot. Ez az eredmény különösen jelentős akkor, ha figyelembe vesszük, hogy az országos átlagnál mostohább adottságok mellett született, s a kezdet az Űj Élet Termelőszövetkezetben igen nehéz volt. 3. Termelési struktúra, munkaráfordítás és a tagság jövedelme