Lázár Vilmos szerk.: Termelőszövetkezettörténeti tanulmányok 1. (Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok 6. Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Budapest, 1972)

Szénay László: A Tiszakarádi „Új Élet" Termelőszövetkezet története

TISZAKARÁD KÖZSÉG FÖLDRAJZI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI VISZONYAI A község és benne az Új Élet Termelőszövetkezet fejlődését jelentősen befolyásolják a települési, a földrajzi és a korábban kialakult társadalmigazdasági viszonyok. Ezek áttekintése tehát szükséges a termelőszövetkezet történetének megértéséhez. 1. A község földrajzi és települési viszonyai A mai Tiszakarád község nevét 1906 óta viseli, korábban Karád elnevezéssel volt ismert, s gyakorlatilag 1823-ban települt a mai helyére, a Holt-Tisza partjára. Ezt megelőzően Karád falu a többi falvaktól teljesen elszakítva a végtelennek látszó mocsárvilág között, a ,,Hosszúrét"-nek nevezett vidék szögletében, a Tisza egyik árvíznek állandóan kitett, kb. 180 fokos kanyarulatában települt. A község helyzetét és a lakosság foglalkozását megszabta, hogy három oldalról a szeszélyes folyó vette körül, s az egész környezetet a vadvizek és nádasok óriási területe határozta meg. A község áttelepülése után sem változott lényegesen a természeti, földrajzi környezet, s ennek megfelelően a lakosság életkörülményei is azonosak maradtak. Az 1958. évi összeírások szerint a falu határa 12 500 holdra tehető, de e területnek zömét csak az 1860-as években végrehajtott Tiszaszabályozás, az ezzel kapcsolatos ármentesítés és csatornázás szabadította fel a földművelés számára. A község mai földterületének nagy részét ily módon mindössze 100 éve művelik. A mai község tehát igen rövid idő alatt alakult át a halászó, pákászó faluból földművelő településsé. Az átalakulás nyomán megszűnt a település teljes elzártsága, megváltozott a környezet vízrajza, a környezet állatvilága, az éghajlat, a közlekedés, a lakosság foglalkozása, vagyis a természeti és közgazdasági adottságok gyökeres átalakulása következett be. A mai falu és a hozzátartozó terület Borsod-Abaúj-Zemplén (régebben Zemplén) megyében, a Bodrogközben, a Tisza jobb oldalán, a Tisza és a Bodrog folyók által közbezárt területen helyezkedik el. A szövetkezet földterületéből csupán 100 kat. hold szántó és 214 kat. hold legelő található a